Ehrlich Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ehrlich Éva
Született1932. június 18.
Budapest
Elhunyt2009. március 24. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaRadvány Tibor
(h. 1949–1956)

Piukovich Sándor
(h. 1957–1970)

Révész Gábor
(h. 1971–2009)
Foglalkozásaközgazdász
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1958)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Ehrlich Éva (Budapest, 1932. június 18. – Budapest, 2009. március 24.) közgazdász, c. egyetemi tanár, az MTA doktora (1989).

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Ehrlich Zoltán (1905–1944) fogtechnikus, édesanyja Herman Irén (1906–1995).[1] A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1958-ban szerezte meg a közgazdász diplomát. 1969-ben angol nyelvből felsőfokú állami nyelvvizsgát tett. 1975-ben megvédte kandidátusi értekezését az MTA-n. Értekezésének a címe: „Infrastruktúra, korok és országok”. MTA doktori értekezésének a címe: „Gazdasági fejlettségi szintek, arányok, szerkezetek, iparosodási utak, 1937-1986”, megvédte 1989-ben az MTA-n. 1947 és 1951 között a Műszaki és Természettudományi Egyesületnél adminisztrátor, 1951–1959 között a Pártközpontban (MDP, majd MSZMP) adminisztrátor, 1959–1979 között az Országos Tervhivatal, Tervgazdasági Intézet tudományos kutatója, 1979–2003 között az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében tudományos főmunkatárs, 1993-tól kutatási igazgató. 1993-ban aBudapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott.

Részt vett különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági fejlettségi szintjére vonatkozó sokoldalú nemzetközi összehasonlítás munkájában, ideértve az un. „egyszerűsített nemzetközi összehasonlítási módszer” kidolgozásában való részvételt is. 1968-ban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Kutatási és Tervezési Osztályának meghívására 4 hónapig dolgozott Genfben, mint konzultáns. 1980–1982 között Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Programozási és Tervezési Főosztályát, mint igazgató vezette. Kezdeményezte az infrastruktúra 100 éves fejlődése nemzetközi összehasonlítására irányuló kutatás team munkában való megindítását. A kutatásban munkatársai voltak Csernok Attila és Szilágyi György. E tárgykörben védte meg kandidátusi értekezését. Japán hosszú távú iparosodási folyamatait vizsgálta és kutatási eredményeit 1979-ben könyvében publikálta. 1985-ben az American Council of Learned Societies ACLS Fellowships ösztöndíját nyerte el és 11 hónapot töltött az USA-ban a Pennsylvaniai Egyetemen. 1986-tól „Szolgáltatások a világgazdaságban. Új tények és tendenciák” címen kutatást vezetett. Számos nemzetközi konferencián tartott előadást Európában és Európán kívül. (USA, Izrael, Kanada, Kenya stb.)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Akadémiai Díj (1990)
  • Széchenyi-díj (1997)[2]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Az ECONBIZ Find Economic Literature 78, főleg angolnyelven megjelent tanulmányának elérhetőségét közölte.[3]
  • A MATARKA adatbázisában 41 tanulmányának az elérhetőségét adták közre. Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa.[4]
  • OSZK keresőben 57 könyvének és tanulmányának az adatait adták közre.[5]

Könyvek[szerkesztés]

  • Csernoch Attilával és Szilágyi Györggyel. Infrastruktúra, korok és országok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1975
  • Japán: A felzárkózás anatómiája. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1979
  • Országok versenye 1937-1986: fejlettségi szintek, struktúrák, növekedési ütemek, iparosodási utak. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1991
  • A magyar infrastruktúra az Európai Unió követelményeinek tükrében. Budapest, Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati és Stratégiai Elemző Központ, 2003
  • Szigetvári Tamással. Transformation and Hungarian regional development: facts, trends, dilemmas and objectives. Budapest, Institut for World Economics. 2003

Tanulmányok (válogatás)[szerkesztés]

  • A gazdasági fejlettség szintkülönbségei. Valóság, 1966. 9. sz.
  • International comparisons by indicators expressed in physical units. Acta Oeconomica, 1967. 1. sz.
  • Nemzeti jövedelmek dinamikus nemzetközi összehasonlítása naturális mutatókkal. Közgazdasági Szemle, 1968. február
  • Economic development and personal consumption levels: an international comparison. Acta Oeconomica. 1971. 3. sz.
  • Csernok Attila-Szilágyi György társszerzőkkel. Az infrastruktúra történeti fejlődésének néhány jellemzője. Társadalmi Szemle, 1971. 11. sz.
  • Néhány következtetés az infrastruktúra nemzetközi elemzése alapján. Közgazdasági Szemle, 1974. december
  • A kétpólusú iparosodás modellje: Japán felzárkózása. Közgazdasági Szemle, 1981. január
  • Révész Gáborral. Várakozások és valóság. (Folyamatok 1989 és 1993 között) Közgazdasági Szemle 1994. március
  • Közlekedés: nemzetközi (európai) irányzatok, magyarországi helyzetkép. Európa. 2001-09-01. 3. szám

Méltatása[szerkesztés]

Berend T. Iván a Közgazdasági Szemlében (2009. június) publikált nekrológjában, többek között ezt írta Ehrlich Éváról: „Úttörő kutatói munkássága először a Tervhivatal kutatócsoportjában, majd az Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében az 1970-es évek óta összekapcsolódott a gazdasági növekedés titkainak megfejtésével. Ez vezérelte a nehéz összehasonlító kutatás útjára. Mi volt a titka Japán és az Egyesült Államok különleges gazdasági teljesítményeinek? S mi ennek a relevanciája a magyar fejlődés útjára? A felzárkózás anatómiája érdekelte. A rendkívüli eredmények felhívták a figyelmet az infrastruktúra különleges szerepére a gazdasági teljesítményekben, s ezt is széles nemzetközi összehasonlítás alapján bizonyította. Éva munkája nélkül nem volt elképzelhető a különböző kormányok és számos nemzetközi gazdasági szervezet elemző vizsgálata, gazdasági programok készítése. Az elmúlt húsz évben az átalakulás útját igyekezett kikövezni modellkereső vizsgálataival. Fáradhatatlan volt, és különlegesen hatékony munkás. Az igazság szent volt számára, amit akkor is kimondott, ha merev, ideologikus ellenállásba ütközött. Magam is tanúja voltam egy ilyen konfrontációnak a hivatalostól jócskán és kedvezőtlen irányban eltérő nemzetijövedelem-számítási eredményének megvédése kapcsán. [] Számos kutatási programban működött együtt a világhírű svájci Paul Bairochhal és a francia Maurice Lévy-Leboyer-vel. Számításai, tanulmányai, könyvei ott sorakoznak a hazai közgazdasági elemzések legjobbjai között, de megjelentek a Világbank, az Európai Gazdasági Bizottság kiadásában, valamint Bécsben, Varsóban vagy Chilében és Kubában is. Előadásait sok ezren hallgatták a világ számos országában, a kiotói, kobei, hokkaidói egyetemeken Japánban, a New York-i Columbia Egyetemen, egy 1984-es előadói köőrútja során 32 amerikai egyetemen, valamint Jeruzsálemben és Haifában, Kenyában és Portugáliában. Szakmai rangját nem az akadémiai doktori cím, hanem kutatói teljesítménye minősíti.”

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 725/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
  2. Magyar Közlöny. 1998 március 20. (22. szám)
  3. Search Results - "Ehrlich Éva"”, EconBiz (Hozzáférés ideje: 2022. november 17.) (angol nyelvű) 
  4. Szerzők: Ehrlich Éva
  5. Keresés eredményei - Ehrlich Éva (magyar nyelven). opac.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. november 17.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, válogatta és szerkesztette A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Ki kicsoda. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek kutatói. Szerk. Haraszthy Ágnes és Tolnai Márton. Budapest, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, 1992.
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Eva Ehrlich. prabook.com (Hozzáférés: 2022. november 13.)
  • Berend T. Iván (2009). „Ehrlich Éva (1932–2009)”. Közgazdasági Szemle 66, 493–494. o. (Hozzáférés: 2022. november 13.)