Edvi Illés Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edvi Illés Ödön
Született1877. március 23.
Tolmács
Elhunyt1946. június 5. (69 évesen)
Budapest
Foglalkozása
  • festőművész
  • tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Edvi Illés Ödön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Edvi Illés Ödön (Tolmács, 1877. március 23.Budapest, 1946. június 5.)[1] székesfővárosi ipariskolai tanár, festőművész, a tudósportrék festője.

Élete[szerkesztés]

Edvi Illés Ödön (1877-1946): Atilla nagykirály meggyilkolása

Edvi Illés Ödön 1877. március 23-án született a Nógrád megyei Tolmácson Edvi Illés Ödön és Veres Etelka fiaként. Középiskolái befejezése után a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem matematika–fizika szakára iratkozott be, majd 1896-ban, 19 évesen az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézethez került, ahol előbb tiszteletbeli, 1899. március 1-től öt hónapig mint fizetett kalkulátor dolgozott az intézetnél. Ekkor megjelent néhány cikke az Időjárás című folyóiratban és egy német nyelvű tanulmánya (Hol van a 0 fokú izoderma) az Időjárás után német nyelven a Meteorologische Zeitschriftben is, míg a teodolit alkalmazása nélkül végezhető felhőmagasság-mérésről készült cikke máig érdekes lehet a légköri jelenségekkel foglalkozó amatőrök számára (Időjárás, 2. évfolyam, 1898).

Alig volt 22 éves, amikor váratlanul hátat fordított a meteorológiának. A festészet felé fordult, Münchenben, Párizsban lett festőművész-növendék.

Külföldi tanulmányaiból hazatérve hamarosan ismert művésszé vált, több kiállításon is részt vett, Téli táj című festményét pedig a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg.

Az első világháború után főként tájképeket festett, elismert festő volt. Alkotásainak jellemzői a lágy, összemosódó pasztellszínek voltak. A Meteorológiai Intézet megrendelésére ez idő tájt készítette el első portréképét is Konkoly Thege Miklósról, az intézet igazgatójáról, majd Steiner Lajosról, Róna Zsigmondról, Fraunhoffer Lajosról és Réthy Antalról[2] is készített portrét, melyek az intézet tanácstermét díszítették. A festmények közül az első kettő a háború alatt súlyosan megsérült, egy pedig meg is semmisült.

Edvi Illés Ödön a második világháború befejezése után nem sokkal, 1946. június 5-én halt meg Budapesten. Tolmácson a családi sírboltban van eltemetve.[3] Felesége Szunerics Anna volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1433/1946. folyószáma alatt.
  2. Itt minden valószínűség szerint Réthly Antalról van szó, akinek nagy szerepe volt a magyar meteorológia megteremtésében.
  3. https://www.findagrave.com/memorial/116036343

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Edvi Illés családfa
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.