Eduard van der Nüll
| Eduard van der Nüll | |
 | |
| Született | 1812. január 9.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7] |
| Elhunyt |
Bécs |
| Állampolgársága | osztrák |
| Nemzetisége | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Halál oka | önakasztás |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Staatsoper |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard van der Nüll témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eduard van der Nüll (Bécs, 1812. január 9. – Bécs, 1868. április 3.) osztrák építész, a historizmus jeles mestere.
Életpályája
[szerkesztés].JPG)
A bécsi akadémián tanult, ahol Peter von Nobile, P. Sprenger és K. Rösner tanítványa volt. Barátjával, August Sicard von Sicardsburggal együtt 1839-ben egy tőzsdeépület tervrajzával udvari díjat nyert, majd 1843-ig beutazta Olaszországot, Franciaországot és Németországot. Miután Bécsbe visszatért, a bécsi akadémia építészet- és ornamentikatanára volt. Együtt dolgozott Sicardsburggal, aki monumentális épületek tervezésében tűnt ki, míg Nüll az ékítmények harmonikus felrakásában jeleskedett. Legnagyobb közös alkotásukat, a francia neoreneszánsz stílusú bécsi operaházat (Wiener Staatsoper) 1861 és 1869 között építették. Nüll, aki már előbb főépítészeti tanácsosi rangot kapott, 1864-ben nyugalmaztatását kérte. Elmebaja ahhoz vezetett, hogy öngyilkos lett.
Egyéb művei
[szerkesztés]- Sophienbad (Bécs, 1846–1847)
- Karlstheater (Bécs, 1846–1847)
- Haas'sches Haus (Bécs, Graben)
- Larisch–Mönich-palota (Bécs)
- Alterchenfeldi templom díszítése (1853-tól)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Nüll, Eduard van der (BLKÖ)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Nüll, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.