Dániai Ingeborg francia királyné
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Dániai Ingeborg | |
 | |
| Franciaország királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1193 – 1196 | |
| Elődje | Hainaut-i Izabella |
| Utódja | Merániai Ágnes |
| Uralkodóház | House of Estridsen |
| Született | 1174 |
| Elhunyt | 1236. július 29. (61-62 évesen) Corbeil-Essonnes |
| Nyughelye | Saint-Jean-sur-l’Isle |
| Édesapja | I. Valdemár dán király |
| Édesanyja | Sofia of Minsk |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | II. Fülöp Ágost francia király |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dániai Ingeborg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dániai Ingeborg (1175 k. – 1236. július 29.) Franciaország királynéja, II. Fülöp Ágost második felesége, I. Valdemár dán király és Minszki Szófia leánya volt.
Első felesége, Hainaut-i Izabella 1190-es halálát követően a trónörökös Lajos betegeskedése miatt Fülöp jobbnak látta új feleség után nézni. Választottja teljesen váratlan módon a dániai Ingeborg hercegnő volt. Miután megállapodtak 10 000 márka hozomány kifizetésében, Ingeborg azonnal útnak indult.
Fülöp 1193. augusztus 14-én találkozott arájával, akit még aznap el is vett, másnap pedig érthetetlen okból koronázás helyett a krónikások által egybehangzóan szépségesnek nevezett Ingeborgot Saint-Maur-des-Fossés zárdájába (később egészségi állapotára való tekintettel Saint-Léger-en-Yvelines királyi kastélyába) záratta, ahol meglehetősen rossz körülmények között kellett élnie. Ettől a naptól fogva nem ismerte el a dán hercegnőt királynénak, és újraházasodási lehetőséget követelt, aminek érdekében egyfelől váltig állította, hogy nem hálták el a nászt (Ingeborg épp az ellenkezőjét hangoztatta), másfelől igyekezett bebizonyítani, hogy Ingeborg túl közeli rokona. Egy francia egyházfőkből és bárókból összehívott gyűlés ezt az év végén ki is mondta, mire a király 1196-ban feleségül vette Merániai Ágnes bajor hercegnőt.
1198-ban azonban új pápa került trónra Rómában: III. Ince, aki a pápaság egyetemes primátusát hirdette, nem volt hajlandó elnézni a bigámiát, ezért figyelmen kívül hagyott követeléseit követően 1200. január 13-án interdictumot mondott ki egész Franciaországra, ahol így hivatalosan minden egyházi jellegű tevékenység megszűnt. Fülöp kénytelen volt visszakozni, és hivatalosan feleségének ismerte el Ingeborgot, mire 1200 szeptemberében feloldották a tilalmat. A szerencsétlen királynét Étampes várába zárták, Merániai Ágnes pedig Fülöp mellett maradt egészen 1201-ben bekövetkezett haláláig, így az uralkodó végeredményben bigámiában élt továbbra is. Ingeborgot elismerte ugyan királynénak, de nem élt vele, és koronázása is elmaradt.
A király 1205-ben ismét harcot indított a házasság megsemmisítéséért, ám 1212-re kénytelen volt végleg belátni, hogy a pápa ellenállását nem tudja megtörni. Ingeborg továbbra is királyné maradt, és az angliai hadjárat ürügyén 1213 januárjában Soissons városában kimondták a békülést – a dán rokonság ugyanis jogalap lehetett az angol trónigényhez. Ingeborg ezúttal szabad maradt, bár továbbra sem élt együtt férjével. Idejének nagy részét Saint-Jean-de-l’Île kolostorában töltötte, Corbeil közelében. Férjét 13 évvel élte túl.
