Ugrás a tartalomhoz

Dusóczky Andor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dusóczky Andor
Született1900. november 30.
Budapest
Elhunyt1971. július 21. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928)
SírhelyeFarkasréti temető (10/1-1-208)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Dusóczky Andor (Budapest, 1900. november 30.Budapest, 1971. július 21.) orvos, sportorvos.

Életpályája

[szerkesztés]

1928-ban szerzett orvosi oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1930-ban sportorvosi vizsgát is tett, és ezzel ő lett az első magyar okleveles sportorvos. 1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyakornok, 1930-tól tanársegéd volt, majd 1933-ban Budapesten rendelőt nyitott. Magánorvosi tevékenysége mellett sportorvosa volt a magyar labdarúgó, evezős, sí és tenisz válogatott keretnek is. Az 1936. évi téli olimpiai játékokon ő volt a magyar küldöttség orvosa. A második világháború után kinevezték a Testnevelési és Sportorvosi Intézet intézetvezető főorvosává. Számos cikke jelent meg sportorvosi tapasztalatairól és kutatási eredményeiről. 1963-ban vonult nyugalomba. Tevékenységét 1969-ben Dalmady Zoltán-díjjal ismerték el.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Adatok a keringési szervek állapotának a megítéléséhez a különböző versenysportoknál (Sportorvos, 1938)
  • Tízéves sportorvosi tapasztalatok a sísportban (Testnevelés, 1938)
  • Az evezés egészségtana (Egészség, 1943)
  • Az érelmeszesedés, a táplálkozás és a sport (Sport és Tudomány, 1963)
  • Sportorvosi megfigyelések versenyző-kor utáni sportolóknál (Testnevelési Főiskola Tudományos Közlemények, 1969)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]