Dr. Tulp anatómiája
| Dr. Tulp anatómiája ( De anatomische les van Dr. Nicolaes Tulp) | |
 | |
| Művész | Rembrandt (1632) |
| Típus | olaj, vászon |
| Műfaj |
|
| Mozgalom | a holland festészet aranykora |
| Magasság | 169,5 cm, 85,2 in |
| Szélesség | 216,5 cm, 67,7 in |
| Múzeum | Mauritshuis |
| Gyűjtemény | Mauritshuis |
| Település | Hága |
| Katalógusszám |
|
| Anyag | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Tulp anatómiája témájú médiaállományokat. | |
Dr. Tulp anatómiája (De anatomische les van Dr. Nicolaes Tulp) Rembrandt 1632-es csoportos portréfestménye dr. Nicolaes Tulp holland sebész anatómiaórájáról. A holland festészet aranykorának egyik kiemelkedő alkotása.
A mű
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 17. században a nyilvános anatómiaelőadásokon orvosok, orvostanhallgatók és más érdeklődők is részt vehettek. A festményen megörökített esemény feltehetően az 1632. január 31-én engedélyezett évi egyetlen nyilvános boncolás volt, amelyet dr. Nicolaes Tulp, Amszterdam városának anatómusa tartott. A város ehhez egy kivégzett elítélt holttestét biztosította, aki ebben az esetben valószínűleg Aris Kindt (alias Adriaan Adriansz) 41 éves bűnöző volt, akit fegyveres rablásért akasztottak fel.[1]
Rembrandtot az amszterdami sebészek céhe kérte fel a festmény elkészítésére, amelyen ábrázolt összes személy (Jacob Blok, Adraen Slabran, Mathijs Kalkoen, Jacob de Witt, Frans van Loenen, Hartman Hartmansz és Jacob Koolvelt) honoráriumot fizetett azért, hogy szerepelhessen a képen. A boncolások egyik fontos szereplője, a preparátor, akinek a holttest előkészítése, feltárása volt a feladata, nem szerepel a festményen. Akkoriban a tudósok is szívesebben bízták rájuk a véres boncolást. Ez az oka annak, hogy egyetlen érfogón kívül nem látunk sebészeti eszközöket, helyette a kép jobb oldalán egy nyitott könyv látható, alkalmasint Vesalius De humani corporis fabrica (1543) című műve.
A művész kézjegyét a festmény hátterében a falra tűzött dokumentumon tüntette fel (Rembrandt. f 1632). Röntgenvizsgálattal megállapították, hogy balról az első és középen legfelül álló két alakot Rembrandt csak később festette rá a képre.[2]
Rembrandt festménye nem felel meg a mai szakmai kánonnak: ma a boncoláson mindig a mellkast és a hasüreget nyitják fel először, nem pedig a végtagokat, mert a belső szervek hamarabb bomlanak le. Bár a holttest anatómiai ábrázolása több helyen is pontatlan, a szakemberek mégis úgy vélik, hogy a festő kimagasló anatómiai ismeretekkel rendelkezett.[3][4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Rachlin, Harvey (2007). Scandals, Vandals and Da Vincis (angol nyelven). Chrysalis Books. 55–61. o. ISBN 978-1-86105-878-2.
- ↑ Delaney, Samuel R. (2011). Silent Interviews: On Language, Race, Sex, Science Fiction, and Some Comics – A Collection of Written Interviews (angol nyelven). Middletown, CT: Wesleyan University Press. 98. o.
- ↑ IJpma, Frank F.A.; Van De Graaf, Robert C.; Nicolai, Jean-Philippe A.; Meek, Marcel F. (2006). "The anatomy lesson of Dr. Nicolaes Tulp by Rembrandt (1632): a comparison of the painting with a dissected left forearm of a Dutch male cadaver". J Hand Surg [Am]. 31 (6): 882–891. doi:10.1016/j.jhsa.2006.02.014.
- ↑ The anatomy lesson of Dr Nicolaes Tulp by Rembrandt (1632) and the findings during dissection of the forearm of a cadaver: anatomical discrepancies PubMed
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Joseph Heller (1988). Picture This (angol nyelven). Scribner Paperback Fiction. ISBN 0-684-86819-9.
- William S. Heckscher (1958). Rembrandt’s Anatomy of Dr. Nicolaas Tulp – An Iconological Study (angol nyelven). New York: New York University Press.
- Rose-Marie Hagen, Rainer Hagen (2003). Meisterwerke im Detail. Band 2. Köln: Taschen Verlag. ISBN 3-8228-1371-0.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dr. Tulp anatómiája a Mauritshuis oldalán (angolul)
