Drótostót
A drótostót (szlovákul: slovenský drotár) törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt.
A második világháborúig Budapest jellegzetes alakjai voltak. „Fazikat fótooznyi”, „drótoznyi-fótoznyi” kiáltással járták az utcákat, udvarokat. Többségük Árva, Trencsén vagy Liptó vármegyékből érkezett. A 20. század leghíresebb drótosai Abaúj vármegyéből származtak. Az edényfoltozók között a szlovákok (tótok) mellett sok cigány is volt. Szerszámaikat, a munkájukhoz szükséges anyagot hátukon faládában hordták. A drótostótok jellegzetes ruházata volt a széleskarimájú kalap és a bocskor. A háború a fővárosnak ezt a színfoltját magával sodorta. Nagytarcsán az 1960-as években még dolgozott egy drótostót. Kerékpárjára akasztott faládával, a hátsó csomagtartóra kötözött bádoglemez köteggel járta a falut: "Drotos, dajtye hrünce drotuvaty" – kántálta.
Emléke az irodalomban[szerkesztés]
- Kempelen Győző népszínművet írt A drótostót címmel, melynek zenéjét Allaga Géza szerezte.[1]
- Kőváry E. Péter: Nem jön többé a drótostót (regény az ötvenes évek Békéscsabájáról)[2] (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984) ISBN 9631401111
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 340. o. ISBN 963-05-6410-6
- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-1286-6
További információk[szerkesztés]
- Marosz Diána: Elvisz a drótostót! (HTML). Nyelv és Tudomány, 2016. március 11. (Hozzáférés: 2016. március 22.)
- Matter János: Trencsénmegyei drótosaink. Néprajzi tanulmány; Vágó Ny., Csurgó, 1899
- Vladimír Ferko: Volt egyszer egy mesterség. A drótosok története; ford. Nagy Judit, versford. Kulcsár Ferenc; Európa–Tatran, Bp.–Bratislava, 1985 (Bibliotheca saeculorum)
- Megvetés és önbecsülés. Igaz történet üstfoltozóról, drótostótról, teknőscigányról. Kiállítási vezető / Dispossession and self-respect. The true story of braziers, pot menders, and trough carvers; szerk. Szuhay Péter; Néprajzi Múzeum, Bp., 2014
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
