Ugrás a tartalomhoz

Dobozi Eszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobozi Eszter
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Élete
Született1956. április 30.
Cegléd
Elhunyt2019. október 9. (63 évesen)
Kecskemét[1]
SzüleiDobozi Ferenc
Kökény Eszter
HázastársaAlföldy Jenő
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek, tanulmányok, regény, szociográfia
Első műveAz Egy
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj
Dobozi Eszter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozi Eszter témájú médiaállományokat.

Dobozi Eszter (Cegléd, 1956. április 30.Kecskemét, 2019. október 9.[2]) József Attila-díjas (2010) író, költő, tanár, szerkesztő. Alföldy Jenő felesége.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Dobozi Ferenc és Kökény Eszter. 1979-ben a József Attila Tudományegyetemen végzett, magyar–történelem szakon. 1978 óta publikált verseket, tanulmányokat és szociográfiát. 1979–80-ban Cegléden, 1980–81-ben Kecskeméten tanított. 1982-től a Katona József Társaság tagja, 1989-től a Forrás munkatársa, 2007-től a Kecskeméti Művészetoktatási Intézmények igazgatója, 1995 és 2019 között a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, illetve jogelődjének igazgatója volt. 1999-ben a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karának közoktatási vezető szakán szerzett képesítést.

Művei

[szerkesztés]

Önálló kötetei

[szerkesztés]
  • Az Egy (versek), Magvető Könyvkiadó, 1986
  • Látó (versek), Orpheusz Könyvkiadó, 1991
  • „Csak a napnyugtát níztük” (dokumentumkönyv), Csokonai Könyvkiadó, 1991
  • Tíz körömmel (szociográfia), Széphalom Könyvműhely, 1994
  • Fehér (versek), Orpheusz Könyvkiadó, 1998
  • Kettőztető (versek), Antológia Kiadó, 2001
  • Másolhatatlan (versek), Ister Kiadó, 2005
  • Túl a rákbarakkon. Angelika naplójából (regény), Magyar Napló Kiadó, 2008
  • Sánta Kata (regény), Magyar Napló Kiadó, 2011
  • Kötés (versek); Orpheusz, Bp., 2013
  • Kísért a lehetetlen; Orpheusz, Bp., 2014
  • Ahogy ő néz, ahogy ő lát. Válogatott és új versek; Magyar Napló, Bp., 2015
  • Hószín átfut, sár fennakad; Orpheusz, Bp., 2018
  • A szülőföld kiterjesztése; Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek, Kecskemét, 2019

Tanulmányai

[szerkesztés]
  • A játék Szilágyi Domokos költészetében, Forrás, 1985/10
  • Spirális pályán. Lászlóffy Aladár költészetéről, Forrás, 1986
  • „Rejtőzhetsz már tőlem, Istenem”. Istenélmény a mai magyar irodalomban, Nyelvünk és kultúránk, 1987
  • Költők a nyelvről, Nyelvünk és kultúránk, 1988
  • Magyar nők szovjet lágerekben, Hitel, 1989/18,19
  • Tiszaladányiak szovjet lágerekben, Napjaink, 1989/12, 1990/1
  • Az egyenjogúság ára, Kapu, 1990
  • „Jövő időben ragozott igék,/ ti tettek hátizsákjai”. Az idő problémája Szőcs Géza költészetében, Jászkunság, 1991/2-3
  • Kezdet és vég. Tűnődések Márai Sándor Emlékezéseit olvasva, Holnap, 1992/2
  • „A szem örömei” – vagy a szem csapdái. Orosz István grafikáiról, Forrás, 2002/2
  • „…a világ is megvonja magát tőled” (Motivikus ismétlődések Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében), Forrás, 2003/5
  • Vasárnapi írók, dekonstruktív epigonok, Forrás, 2003/9
  • Sorsok és tájak, Magyar Napló, 2004/7
  • Meddig kísérnek meséink? Forrás, 2006/7-8.
  • Kodály Zoltán nyelvészeti munkái, Magyar Nyelvőr, 2007/4
  • Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról, Forrás, 2007/12.

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://magyarnaplo.hu/szerzok/dobozi-eszter
  2. Alföldyné Dobozi Eszter. bacstudastar.hu. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. [1]
  4. [2]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]