Discoverer–13

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A filmmel visszatérő kapszula elkapásának műveletsora

A Discoverer–13 (1960 THE) amerikai felderítő műhold, az első olyan műtárgy, amelyik sikeresen visszatért a világűrből.

Küldetés[szerkesztés]

Corona egy amerikai felderítő műhold-rendszer volt, amelyet a légierő (USAF) segítségével a CIA tudományos és technológiai igazgatósága üzemeltetett. A korai Corona kilövéseket a Discoverer–űrprogram mögé rejtették. Részben tudományos-technikai kísérletekre, illetve felderítési célokra alkalmazták.

A program célja, hogy a felderítési adatokat, képeket egy visszatérésre alkalmas kapszula hordozza. Elsősorban a Szovjetunió, valamit Kína területeiről gyűjtött – katonai és polgári – adatokat visszajuttatva lehetőséget adjon a támadó eszközök elhelyezéséről, mozgásáról, a kódolt kapcsolattartásról, a várható veszélyeztetésről, lehetővé téve a szükségszerű ellenintézkedéseket. A műholdrendszerrel igyekeztek kiváltani az U–2 kémrepülőgépeket.

Jellemzői[szerkesztés]

1960. augusztus 10-én a légierő Vandenbergben lévő indítóállomásáról egy Thor-Agena A hordozórakétával indították Föld körüli pályára. Orbitális magasságban (130 kilométer) a hordozóeszköz utolsó fokozatát pneumatikus nitrogénsugarak (hideg-gázrakéták) segítségével fordították meg, illetve állították a tervezett pályára. A műholdat beépítették az utolsó fokozatba. A műhold alakja kúp, amelyhez a rakétafokozat hengere kapcsolódik. Horizontérzékelő berendezése segítségével stabilizálták hossztengelye mentén. Az energiát nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. A mérési adatokat két, különböző frekvencián működő rádióadó továbbította a földi vevőállomásokra. A műhold pályája 94 perces, 82,9 fok hajlásszögű (sarki pálya), elliptikus pálya perigeuma 258 kilométer, az apogeuma 683 kilométer volt. Az utolsó rakétafokozat 1,5 méter átmérőjű, 5,85 méter hosszú, tömege 3 850 kilogramm. A műszeregység tömege 853 kilogramm, a visszatérő kapszula 140 kilogramm, 84 centiméter átmérőjű és 69 centiméter magas volt.

A fő egység földi parancsra augusztus 11-én a visszatérő kapszulát a Csendes-óceán fölött kilőtte. Az exponált filmet (fekete-fehér, illetve az amerikai zászlót) a műhold a speciálisan kiképzett kapszulájában juttatta vissza a légkörbe, ahol egy adott magasságtól (15 000 méter) ejtőernyővel ereszkedett lejjebb. A kapszula (fény és rádiójelzések) kíséretében Honolulutól 160 kilométerre a Csendes-óceánba esett. Mentőhelikopter és búvárok közreműködésével emelték hadihajóra. A kapszulát úgy tervezték, hogy sikertelen ejtőernyős elfogás esetén egy ideig még lebegjen a tenger felszínén, majd süllyedjen el. Nem volt telepítve felderítési műszer, eszközpark. A zászlót 1960. augusztus 15-én ajándékozták Dwight D. Eisenhower elnöknek. A fő egység, aktív szolgálatát befejezve 1960. november 14-én a Föld légkörében elégett.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Elődje:
Discoverer–12

Discoverer műholdak
1959–1962

Utódja:
Discoverer–14