Ugrás a tartalomhoz

Diplomáciai képviselet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország Állandó Képviselete az EU mellett
Magyarország pekingi nagykövetségének részlete, 1983
Magyarország New York-i ENSZ Állandó Képviseletének és Főkonzulátusának közös épülete
Magyarország stockholmi nagykövetsége
Magyarorsság hágai nagykövetsége

A diplomáciai képviselet az államok közötti kapcsolatokban az egyik államot képviselő intézmény egy másik államban vagy egy nemzetközi szervezet központjában. A képviselet létszáma egyetlen főtől akár többszáz főig terjedhet.

Feladatai

[szerkesztés]

Az 1961. évi bécsi diplomáciai szerződés alapján a diplomáciai képviselet feladatai a következők:[1]

  • képviseli a küldő államot a fogadó államban (közkeletű nemzetközi jogi latin nyelvű kifejezéssel representatio)
  • védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben (protectio)
  • tárgyal a fogadó állam kormányával (negotiatio)
  • tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levő viszonyokról és fejleményekről, és ezekről jelentést tesz a küldő állam kormányának (informatio)
  • előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között, és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat (promotio).

A diplomáciai képviselet a hivatalos államközi ügyeket a fogadó állam külügyminisztériumán keresztül köteles végezni, de a napi folyó ügyeket intézheti – a fogadó állam által megszabott kereteken belül – közvetlenül is a témában illetékes szervezetekkel.[1]

Mentességek és kiváltságok

[szerkesztés]

A diplomáciai mentességek és kiváltságok jegyében a képviselet helyiségei sérthetetlenek, berendezése és vagyontárgyai, közlekedési eszközei mentesek a foglalás, végrehajtás, igénybevétel vagy kutatás alól. A külképviselet mentes minden adó és illeték alól. A képviselet a fogadó ország kifejezett engedélye nélkül nem létesíthet részleget a székhelyén kívül.[1]

Területenkívüliség

[szerkesztés]

A diplomaták különleges jogi helyzetét a korábbi, a bécsi egyezmény előtti felfogás a „területenkívüliség” fogalmával jelölte meg, mintha a diplomáciai képviselet épülete és a diplomata nem lennének a fogadó állam területén. A mentességek és kiváltságok korszerű felfogása eltekint a területenkívüliség fikciójától, és abból indul ki, hogy előbbiekre a diplomata feladatának ellátásához van szükség.[2]

Fajtái

[szerkesztés]

A diplomáciai képviseletek fajtái a következők lehetnek:

Típus Funkció
Nagykövetség Általában a fogadó állam fővárosában elhelyezkedő, teljes körű diplomáciai és konzuli tevékenységet végző hivatal.
Állandó képviselet A fontos nemzetközi szervezetekhez akkreditált, a nagykövetséggel egyenrangú diplomáciai képviselet
Főkonzulátus Általában a fogadó állam egyik nagyvárosában működő konzuli képviselet. A főkonzulátus teljes körű konzuli szolgáltatást nyújt.
Konzulátus Alacsonyabb rangú konzuli képviselet a fogadó országban.
Követség A nagykövetségnél alacsonyabb rangú diplomáciai képviselet, vezetője a követ volt. Sokáig ez volt a diplomáciai képviseletek alapesete, de a 20. század második felében a legtöbb ország áttért a nagykövetségek rendszerére.
Tiszteletbeli konzul A tiszteletbeli konzul a fogadó ország állampolgára és csak erősen korlátozott keretek között képviselheti a küldő államot.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Új diplomáciai lexikon 360–361. o.
  2. Diplex 197. o.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Diplomatic mission című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]