Diplomáciai futár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A diplomáciai futár a nemzetközi diplomáciai életben futárszolgálatot ellátó személy. Mentességeit a Bécsi egyezmény 27. §-a szabályozza.

Története[szerkesztés]

A diplomáciai érintkezés során már az ókortól gyakran bíznak meg bizonyos személyeket bizalmas illetve titkos üzeneteket tartalmazó küldemények továbbításával.

Jogállása[szerkesztés]

A fogadó állam megengedi, és védelemben részesíti a képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A küldő állam kormányával, valamint bárhol lévő más képviseleteivel és konzulátusaival való érintkezése során a képviselet az érintkezés minden megfelelő módját használhatja, ideértve a diplomáciai futárokat és rejtjeles vagy számjeles üzeneteket is. Rádióadó állomást azonban a képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával rendezhet be és használhat.[1]

A képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezésen kell érteni a képviselet és annak tevékenységével kapcsolatos minden levelezést.[2]

A diplomáciai poggyászt nem szabad sem felnyitni, sem visszatartani.[3]

A diplomáciai poggyászt alkotó csomagokat a jellegükre utaló látható külső jellel kell ellátni, azok csak diplomáciai okmányokat, vagy hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhatnak.[4]

A fogadó állam a diplomáciai futárt - akit olyan hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely futári minőségét és a diplomáciai poggyászt alkotó csomagok számát feltünteti - tevékenységének gyakorlása során védelemben részesíti. A diplomáciai futár személye sérthetetlen és ellene a letartóztatás vagy visszatartás semmilyen formája sem alkalmazható.[5]

A küldő állam vagy a képviselet eseti (ad hoc) diplomáciai futárt is kijelölhet. Ilyen esetben e cikk (5) bekezdését ugyancsak alkalmazni kell azzal a kivétellel, hogy az ott említett mentességek megszűnnek, mihelyst az eseti futár a rábízott diplomáciai poggyászt a címzettnek átadta.[6]

A diplomáciai poggyászt rá lehet bízni olyan kereskedelmi repülőgép parancsnokára, amelynek valamely belépésre kijelölt repülőtéren kell leszállnia. A parancsnokot a diplomáciai poggyászt alkotó csomagok számát feltüntető hivatalos okmánnyal kell ellátni, őt azonban nem lehet diplomáciai futárnak tekinteni. A képviselet küldheti valamelyik tagját, hogy a repülőgép parancsnokától a diplomáciai poggyászt közvetlenül és szabadon birtokba vegye.[7]

Források[szerkesztés]

  • 1969. évi Bécsi egyezmény a szerződések jogáról

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 27. cikk (1) bek.
  2. 27. cikk (2) bek.
  3. 27. cikk (3) bek.
  4. 27. cikk (4) bek.
  5. 27. cikk (5) bek.
  6. 27. cikk (6) bek.
  7. 27. cikk (7) bek.

További információk[szerkesztés]