Dieudonné de Gozon
| Dieudonné de Gozon | |
 | |
| A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere | |
| Uralkodási ideje | |
| 1346 – 1353 | |
| Elődje | Hélion de Villeneuve |
| Utódja | Pierre de Corneillan |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 14. század Francia Királyság |
| Elhunyt | 1353 Rodosz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dieudonné de Gozon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dieudonné de Gozon ( – 1353) a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend francia nagymestere volt.
Élete[szerkesztés]
Hélion de Villeneuve 1346-os halála után választották meg a johanniták a Provence-ból származó Dieudonné de Gozónt nagymesternek.[1] Folytatta az elődje által kezdett erődítési munkálatokat, nagymestersége alatt épült meg a város tengerparti fala. A kikötő fejlesztése érdekében egy mólót is építtetett.[2] Uralkodása idején az ispotályosok folytatták a harcot Szmirnában, és amikor a pápa úgy kívánta, vezették a béketárgyalásokat.[3]
Legendája[szerkesztés]
Gozon Sárkányölő néven híresült el, mert egy legenda szerint – még lovagként, a nagymester tiltása ellenére – megölte a Rodoszon élő sárkányt, majd levágott fejét kiakasztotta az egyik városkapura. A koponyáról megemlékezett Melchisedech Thevenot 17. századi francia tudós és utazó is, aki szerint a fej nagyobb volt egy lóénál, nagy szemei, szája és fogai voltak.[4] A koponya 1837-ben még látható volt a d’Amboise-kapu felett.[5]
A történetet feldolgozta Friedrich Schiller is Der Kampf mit dem drachen (szabad fordításbanː Harc a sárkánnyal) című balladájában.[6] Dieudonné de Gozon szarkofágján is ez a felirat állː Itt nyugszik a sárkányölő. Halála után Pierre de Corneillan követte őt a nagymesteri tisztségben.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ British Museum: Pierre de Corneillan. British Museum. Hozzáférés ideje: 2020. július 22.
- ↑ Fitzhenry: Dieudonne de Gozon. Roman Catholic Saints. Hozzáférés ideje: 2020. július 22.
- ↑ Lock: Peter Lock. The Routledge Companion to the Crusades. Taylor & Francis Group (2006)
- ↑ Hazard: H. W. Hazard. The Hospitallers at Rhodes 1326-1421. Digicoll Library. Hozzáférés ideje: 2020. július 23.
- ↑ Hasluck: F. W. Hasluck. Dieudonné de Gozon and the Dragon of Rhodes. British School at Athens (1913/1914 20.). Hozzáférés ideje: 2020. július 22.
- ↑ Zeus: Rhodes - The northwest of the island and Kameiros - The dragon of Malpasso. Zeus Travel Guide. Hozzáférés ideje: 2020. július 22.