Didymoglossum tahitense

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Didymoglossum tahitense
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Alország: Tracheobionta
Törzs: Harasztok (Pteridophyta)
Osztály: Filicopsida
Rend: Hymenophyllales
Család: Hymenophyllaceae
Nemzetség: Didymoglossum
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Didymoglossum tahitense témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Didymoglossum tahitense témájú kategóriát.

A Didymoglossum tahitense a Hymenophyllaceae családba tartozó harasztfaj.

Leírás[szerkesztés]

Egy okinavai példány

Jean Nadeaud az alábbi leírást közölte róla:

Szára szőrös, fekete, vegyes, levelei helytülőek, középen kettéválnak, bemélyedés van rajtuk, szélesek, nagyjából kereket, sávosak. Három fajta ér van bennük: a 2-es vagy 3-as erek (melyek burkoltak) hangsúlyosabbak, és kis erekben végződnek, a többi középen legyezőszerűen kettéválik, végül egy harmadik, szabad erekből álló csoport a parenchymából válik ki annak külső oldalán. A levelek felszíne szabálytalan, a felső oldal szőrtelen, az alsón gyökérszőrök vannak, melyek az erek hosszán oszlanak el a membrános májmohák.

A 2–5. számú burkoló szövetek felül szabadok, íveltek, és peremük meglehetősen nagy területen feláll. A petesejt helye megnyúlt, görbe, a sporangiumok a külső részén vannak.[1].

Les involucres au nombre de 2 ou 5 sont libres dans leur portion supérieure, arqués, dressés à rebord assez large. Les réceptacles sont allongés, courbés, portant des sporanges dans leur portion exserte. »

A faj a Didymoglossum génusz jellemzőit hordozza magában, mint például:

  • hamis párhuzamos erek a valódi ereken, de hamis szubmarginális erek nélkül
  • csőszerű szőrök, melyeken a sejtek szőrei elkülönülnek a növény végének szöveteitől.

A levelek kicsik: 1 cm szélesek és 6-8 mm hosszúak.

A nem többi fajához hasonlóan 34 pár kromoszómája van.

Elterjedése[szerkesztés]

A faj, mely nedves területeken epilit faj, a Csendes-óceánhoz közel él, Polinézián (különösen Tahitin), Vanuatun, Szamoán belül stb., de Ausztráliában is él (pontosabban Queenslanden).[2]

Története és taxonómiai helyzete[szerkesztés]

Az első példányt Jean Nadeaud gyűjtötte Tahitin, aki leírta 1873-ban.[1]

Ez évben Eugène Pierre Nicolas Fournier egy másik, Eugène Vieillard számára készített gyűjteményben Microgonium omphalodesnek nevezte.[3]1906-ban Carl Frederik Albert Christensen áthelyezte a Trichomanes nemzetségbe Trichomanes omphalodes néven, mely a Trichomanes tahitense ((Vieill. ex E. Fourn.) C. Chr.) szinonimája.[4]

Hat évvel korábban, 1867-ben John Gilbert Baker már leírta a fajt egy Szamoán 1864-ben készített gyűjteményhez, és Trichomanes peltatumnak nevezte el a levelek szőrei alapján, de az a Trichomanes peltatum (Poir.) homonimája.[5]

1882-ben Christian Luerssen áthelyezte a Trichomanes peltatum (Baker) fajt a Hemiphlebium nemzetségbe Hemiphlebium peltatum ((Baker) Luerss.) néven.[6]

1898-ban Tomitarô Makino írta le a Trichomanes tahitense szinonímiáját.[7]

1877-ben Vincenzo de Cesati leírt egy harasztot egy gyűjtemény részeként Japán közelében, melyet Trichomanes pannosumnak (Ces.) nevezett el: 1975-ben Nakaike Tosijuki írta le a Microgonium tahitensével való szinonímiát.[8]

1963-ban Mary Douglas Tindale Jean Nadeaud bazionimáját áthelyezte a Microgonium nemzetségbe, az új név Microgonium tahitense ((Nadeaud) Tindale) lett.[9]

Végül 2006-ban Ebihara Atusi és Ivacuki Kunio ismét áthelyezte a bazionimát a Didymoglossum nemzetségbe.[10]

E fajnak így számos szinonimája van, melynek oka a sok átnevezés és a fajon belüli eltérések, melyek a változatok fajhoz rendelését nehezítik:

  • Hemiphlebium peltatum (Baker) Luerss.
  • Microgonium omphalodes Vieill. ex E.Fourn.
  • Microgonium tahitense (Nadeaud) Tindale
  • Trichomanes omphalodes (Vieill. ex E.Fourn.) C.Chr.
  • Trichomanes pannosum Ces.
  • Trichomanes peltatum Baker
  • Trichomanes tahitense Nadeaud

A Didymoglossum tahitense a Didymoglossum alfajba tartozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Jean Nadeaud - Énumération des plantes indigènes de l'île de Tahiti :recueillies et classées par J. Nadeaud - Paris, 1873 - p. 18
  2. George Bentham és Ferdinand von Müller: Flora australensis ; a description of the plants of the Australian territory - volume 7 - Londres, 1878 - p.701
  3. Eugène Pierre Nicolas Fournier - Annales des Sciences Naturelles; Botanique, série 5, n°18: p.255
  4. Carl Frederik Albert Christensen - Index filicum, sive, Enumeratio omnium generum specierumque filicum et Hydropteridum ab anno 1753 ad finem anni 1905 descriptorium : adjectis synonymis principalibus, area geographica, etc. - Copenhague : H. Hagerup, 1906. p.646
  5. John Gilbert Baker - Description of six new Species of simple fronded Hymenophyllaceae in The Journal of the Linnean Society - Volume 9 - Londres, 1867 - p. 136-137
  6. Christian Luerssen - Pteridologische Notizen - Botanisches Zentralblatt; referierendes Organ für das Gesamtgebiet der Botanik - Troisième année, bulletin 11 - Cassel, 1882 - p. 28
  7. Tomitarô Makino - Botanical magazine - Volume 12 - Tokio, 1898 - p. 193
  8. Toshiyuki Nakaike - Enumeratio pteridophytarum Japonicarum: filicales - Tokio, 1975 - p.33
  9. Mary Douglas Tindale - Contributions from the New South Wales National Herbarium, Flora Series 201 - p. 33
  10. Atsushi Ebihara, Jean-Yves Dubuisson, Kunio Iwatsuki, Sabine Hennequin, Motomi Ito (2006). „A taxonomic revision of Hymenophyllaceae”. Blumea 51, 236. o.  

Források[szerkesztés]

  • Jean Nadeaud - Énumération des plantes indigènes de l'île de Tahiti :recueillies et classées par J. Nadeaud - Paris, 1873 - p. 18
  • Carl Frederik Albert Christensen - Index filicum,sive, Enumeratio omnium generum specierumque filicum et Hydropteridum ab anno 1753 ad finem anni 1905 descriptorium : adjectis synonymis principalibus, area geographica, etc. - Copenhague : H. Hagerup, 1906. p.650 (Trichomanes tahitense)

További információk[szerkesztés]