Ugrás a tartalomhoz

Devizahitel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Devizahiteles tüntetés a Kossuth téren

Devizahitelről akkor beszélhetünk, mikor a hitel felvétele nem az adott ország hivatalos pénznemében történik. A devizahitelek közös tulajdonsága, hogy a hitel folyósítása az adott ország pénznemében történik, azonban a tartozás nyilvántartása devizában van. Különbség lehet két hitel között, hogy a törlesztés devizában (devizahitel), vagy az adott ország pénznemében (devizaalapú hitel) történik.

A devizahitel létjogosultsága és veszélyei

[szerkesztés]

A devizahitelek megszületését az országonként eltérő banki alapkamat szülte meg. Ezáltal ugyanis ha egy olyan külföldi ország devizájában vesz fel valaki hitelt, ahol alacsonyabb az alapkamat, mint a saját országában, akkor a hitel kamatai is alacsonyabbak lehetnek.

A devizahitelek veszélyei pedig az árfolyam ingadozásaiból adódnak. Amennyiben az adott ország pénzneme gyengül a hitel nyilvántartásának devizájához képest, úgy a törlesztőrészlet és a fennálló tartozás is növekszik (természetesen fordított esetben csökkenhet is).

A nagy mennyiségű devizahitel növelheti az adott ország külső függőségét.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Útmutató a beruházási (fejlesztési) devizahitelek elnyeréséhez; szerk. Kardos Péter et a.; OMFB, Bp., 1992
  • A devizahitelezés nagy kézikönyve; szerk. Lentner Csaba; Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, Bp., 2015
  • Devizahitel? Tanulmányok, esszék, vitairatok a "speciális banki termék"-ről; szerk. Kiss Zoltán László; Rejtjel, Bp., 2018
  • Devizahitelezés Magyarországon. A devizahitelezés jogi és közgazdasági elemzése; szerk. Bodzási Balázs; BCE, Bp., 2019
Ez a pénzügyi tárgyú vagy pénznemmel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Devizahitel&oldid=24924605”