Déli zuzmószövő

Déli zuzmószövő
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae);
Nem:	Eilema;
Tudományos név
	Eilema caniola; (Hübner, 1808)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Déli zuzmószövő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Déli zuzmószövő témájú médiaállományokat és Déli zuzmószövő témájú kategóriát.

A déli zuzmószövő (Eilema caniola) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában honos éjjeli lepkefaj.

Megjelenése

A déli zuzmószövő szárnyfesztávolsága 26-35 mm. Feje és gallérja sötétsárga, némi szürkés szőrzettel; tora és potroha ezüstszürke, csak a hím rövid farpamacsa sárgás. Lábai és csápjai szürkék, sárgás pikkelyekkel. Az elülső szárny elülső szegélye finoman ívelt, a szárny erősen nyújtott, hegyes. A szárny alapszíne ezüstös fényű szürke, az elülső szegély világossárga, de ez a sáv gyakran elmosódik, előfordulnak teljesen egyszínű példányok is. A szárny éle néha narancssárgás. A hátulsó szárny selymes fehér, rojtja halványsárga vagy fehéres. Az elülső szárny fonákja sötétszürkén behintett, szegélye világos, a csúcsnál a világos sáv kiszélesedik; illatpikkelyfolt nincsen. A hátulsó szárny fonákja fehéressárga, az elülső szegély sötét behintése erős, gyakran középre is átterjed.

Változékonysága nem számottevő.

Petéje kerekded, halványsárgás színű.

Kifejlett hernyója szürke, szürkésbarna, vörösbarna; hátán két, szaggatott, narancssárga foltokból álló csík húzódik. Szőrzete halványszürke. Bábja zömök, vörösbarna.

Hasonló fajok

A közönséges zuzmószövő és a fakó zuzmószövő hasonlít hozzá.

Elterjedése

Európában, Északnyugat-Afrikában, Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten honos. Magyarországon országszerte megtalálható.

Életmódja

Sziklalejtők, sziklás gyepek, bozótosok, útszélek, falvak, külvárosok (főleg ahol zuzmós, mohás háztetőket talál) lakója.

Délen évente három (április-május, június-július, augusztus-szeptember), északabbra kettő vagy egy nemzedéke nő fel. Éjszaka aktív, vonzódik a mesterséges fényhez. Hernyója a köveken, betonon, fakérgen megtelepedett zuzmókkal, kisebb mértékben mohákkal, élő és holt növényi anyagokkal táplálkozik. Hernyóként telel át, majd a következő év tavaszán bebábozódik.

Magyarországon nem védett.