Dávid Góliát fejével (Caravaggio-kép, Madrid)
| Dávid Góliát fejével | |
 | |
| Művész | Caravaggio (1600) |
| Műfaj | szakrális művészet |
| Mozgalom | barokk |
| Magasság | 110,4 cm |
| Szélesség | 91,3 cm |
| Múzeum |
|
| Gyűjtemény | Prado |
| Katalógusszám |
|
| Anyag | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid Góliát fejével témájú médiaállományokat. | |
A Dávid Góliát fejével című festmény Caravaggio alkotása, a madridi Prado gyűjteményének része.
Keletkezése[szerkesztés]
Caravaggio azt a pillanatot ábrázolta képén, amikor Dávid parittyájával a földre sújtotta a filiszteus harcost, Góliátot. A történetet így meséli el az Ószövetség: Amikor a filiszteus elindult és Dávid felé közeledett, Dávid hirtelen kilépett a sorból és a filiszteus felé futott. Közben belenyúlt a táskájába, kivett egy követ, elhajította a parittyájából és homlokon találta a filiszteust. A kő behatolt a homlokába, úgyhogy arccal a földre bukott. Így Dávid legyőzte parittyával és kővel a filiszteust, eltalálta és megölte, jóllehet nem volt Dávidnak kard a kezében. Dávid akkor odaszaladt, rálépett a filiszteusra, a kardja után nyúlt, kirántotta hüvelyéből és megölte: levágta a fejét. [1]
A képről egyértelműen először egy 1794-es dokumentum, a madridi Buen Retiro palota leltára tesz említést 1118-as szám alatt, amely jól látható a kép jobb alsó sarkában. A szöveg megadja a festő nevét és a kép címét, valamint a festmény nagyságát varában, egy kasztíliai mértékegységben. A méretek azonban nem egyeznek a Prado gyűjteményében lévő kép nagyságával: a mai 110 centiméter helyett 167 centiméteresnek kellene lennie az alkotásnak. A különbség adódhat korabeli mérési hibából vagy a leltárban való rögzítésekor elkövetett gondatlanságból, de abból is, hogy levágtak a festményből egy nagyobb csíkot 1794-ben.[2]
Caravaggio képéről több másolat is készült a 17. században, amelyek alapján elképzelhető, hogy milyen lehetett az eredeti mű. Ezeken a festményeken teljes nagyságában látható Góliát kardjának markolata és a kavics, amellyel Dávid eltalálta ellenfelét. Ezek a Pradóban kiállított képen csak részlegesen láthatók. A spanyol múzeum gyűjteményében 1849-ben vették először leltárba a festményt, 2081-es számon. A szám olvasható a mű bal alsó sarkában. 1872-ben, 1901-ben és 1910-ben ismét listázták a képet. Azt nem tudni, hogy az alkotás mikor került Spanyolországba, de a madridi másolatok alapján feltételezhető, hogy az elkészülését követő korai fázisban történhetett ez meg.[2]
Elképzelhető, hogy a festmény Giulio Rospigliosi, a későbbi IX. Kelemen pápa révén került Spanyolországba. Rospigliosi Galeotto Uffreducci, a Santa Maria Maggiore-bazilika kanonokjának 1643. január 26-án keltezett végakarata szerint lett a festmény tulajdonosa. A leendő pápa 1644-ben pápai nunciusként Madridba utazott, ahova – családjának írt levelei alapján – háztartását is magával vitte. Rospigliosi kilenc éven át tartózkodott Spanyolországban, ez idő alatt láthatta IV. Fülöp spanyol király gyűjteményt, és lehet, hogy egyes műtárgyakat végül Madridban hagyott.[2]
Caravaggio szerzőségét többször megkérdőjelezték, csak az 1946–1947-es felújítás után, 1951-ben mondta ki Roberto Longhi művészettörténész, hogy a Dávid Góliát fejével az itáliai mester alkotása. A festményt röntgennel is megvizsgálták, ami kimutatta, hogy Góliát fejét eredetileg másként, közvetlenül a halál utáni pillanatban ábrázolta Caravaggio, és rendkívül emlékeztetett arra, ahogy Holofernész fejét vagy a Medusát ábrázolta korábban. A végső változat kevésbé felkavaró, lehet, hogy az alkotó a megrendelő kérésére változtatott az arcvonásokon.[2]