Ugrás a tartalomhoz

Dál Riata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dál Riata
498 – 843
Dál Riata királyságának kiterjedése (zölddel) 590 körül. A piktek területét a sárga szín jelzi
Dál Riata királyságának kiterjedése (zölddel) 590 körül. A piktek területét a sárga szín jelzi
Általános adatok
FővárosaDunadd földvára
Hivatalos nyelvekó-ír
Kormányzat
Államformamonarchia
ElődállamUtódállam
← UlaidSkót királyság →
Szigetek lordsága →
A Wikimédia Commons tartalmaz Dál Riata témájú médiaállományokat.

Dál Riata vagy Dál Riada (másként Dalriada) (/dælˈriːədə/) gael királyság volt, amely Skócia nyugati tengerpartját és Írország északkeleti részét foglalta magában. A VI–VII. században, hatalma csúcsán a mai skóciai Argyll (a „gaelek partvidéke”) területét és Észak-Írországban Antrim megye egy részét uralta.[1] Egy terjeszkedési időszak után Dál Riata végül a gael Alba Királyságával kapcsolódott össze.[2][3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyság Argyllban négy fő nemzetségre vagy törzsre tagolódott,[4], mindegyiknek saját vezetője volt. Az egyiknek Kintyre, a másiknak Islay volt a központja. A harmadik lett Lorn, a negyedik Cowal névadója.[2] Dunadd földvárát a királyság fővárosának tartják. További királyi erődítmény állt Dunollie, Dunaverty és Dunseverick mellett. Dál Riata területén feküdt Iona jelentős kolostora, amely kulcsszerepet játszott a kelta kereszténység elterjesztésében Britanniának az északi részein, valamint a szigeti művészet fejlődésében. Iona a tanulás egyik központja volt, és sok fontos kéziratot készítettek ott. Dál Riatának erős tengeri kultúrája és nagy hadiflottája volt.

A hagyomány szerint Dál Riatát az V. században a legendás Fergus Mór („a Nagy” Fergus) király alapította. A királyság fénykorát Áedán mac Gabráin uralkodása alatt érte el (ur. 574–608). Uralkodása idején Dál Riata hatalma és befolyása növekedett; tengeri hadjáratokat vezetett Orkney és a Man-sziget ellen, valamint támadásokat indított a briton Strathclyde-i királyság és a berniciai angol királyság ellen. Bernicia királya, Æthelfrith azonban 603-ban, a degesastani csatában megállította a terjeszkedést. Domnall Brecc uralkodása alatt Írországban és Skóciában elszenvedett súlyos vereségek vetettek véget Dál Riata „aranykorának”, és a királyság egy időre Northumbria kliensévé vált. A 730-as években Óengus I pikt király hadjáratokat vezetett Dál Riata ellen, és 741-re pikt fennhatóság alá vonta.

A VIII. század vége utáni sorsát illetően nincs egyetértés. Egyes kutatók szerint az idegen uralom hosszú időszaka után (kb. 637-től kb. 750–760-ig) Dál Riata hatalma nem éledt újjá. Mások Áed Find (736–778) alatt újjáéledést feltételeznek. Vannak, akik azt is állítják, hogy Dál Riata bitorolta Fortriu királyságát. 795-től kezdve szórványos viking portyák érték Dál Riata területét. A következő században elképzelhető, hogy a dál riatai és a pikt koronát egyesítették. Egyes források szerint Cináed mac Ailpín (Kenneth MacAlpin) Dál Riata királya volt, mielőtt 843-ban – a piktek vikingek által okozott katasztrofális veresége után – a piktek királyává vált.[5][6] A királyság függetlensége nem sokkal később megszűnt, amikor Piktfölddel egyesülve létrejött az Alba Királyság.

A latin nyelvű források gyakran „skótokként” (Scoti) hivatkoztak Dál Riata lakóira. Ezt a nevet eredetileg a római és görög szerzők azokra az ír gaelekre használták, akik portyáztak a római Britanniában, majd ott telepeket alapítottak. Később a megnevezés a gaelekre általában is vonatkozott, akár Írországból származtak, akár máshonnan. A továbbiakban ezért „gaeleknek” vagy „dál riataiaknak” nevezzük őket.[7]

A név eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dál Riata név óír eredetű, és jelentése „Riata része”.[8] A Dál más ír területek nevében is előfordul, például a Dál Fiatach és a Dál gCais esetében. A Riata egy törzsnév vagy istennév birtokos esete.[8] Beda azt írta, hogy a királyság a feltételezett alapítójáról, egy Reuda nevű férfiról kapta a nevét.[8] Egyes ógael szövegek szerint a királyságot a Corcu Réti után nevezték el, akik Domangart Réti leszármazottai voltak.[9] Egy másik legenda szerint a név egy Síl Conairi-beli Cairbre Riatára vezethető vissza.[8]

Források (angolul)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Adomnán, Life of St Columba, tr. & ed. Richard Sharpe. Penguin, London, 1995. ISBN 0-14-044462-9
  • Bannerman, John, "The Scottish Takeover of Pictland" in Dauvit Broun & Thomas Owen Clancy (eds.) Spes Scotorum: Hope of Scots. Saint Columba, Iona and Scotland. T & T Clark, Edinburgh, 1999. ISBN 978-0-567-08682-2
  • Broun, Dauvit, "Aedán mac Gabráin" in Michael Lynch (ed.), The Oxford Companion to Scottish History. Oxford UP, Oxford, 2001. ISBN 0-19-211696-7
  • Broun, Dauvit, "Dál Riata" in Lynch (2001).
  • Broun, Dauvit, "Pictish Kings 761–839: Integration with Dál Riata or Separate Development" in Sally M. Foster (ed.), The St Andrews Sarcophagus: A Pictish masterpiece and its international connections. Four Courts, Dublin, 1998. ISBN 1-85182-414-6
  • Byrne, Francis John, Irish Kings and High-Kings. Batsford, London, 1973. ISBN 0-7134-5882-8
  • Cambell, Ewan, Saints and Sea-kings: The First Kingdom of the Scots. Canongate, Edinburgh, 1999. ISBN 0-86241-874-7
  • Charles-Edwards, T.M., Early Christian Ireland. Cambridge UP, Cambridge, 2000. ISBN 0-521-36395-0
  • Clancy, Thomas Owen, "Columba, Adomnán and the Cult of Saints in Scotland" in Broun & Clancy (1999).
  • Clancy, Thomas Owen, "Church institutions: early medieval" in Lynch (2001).
  • Clancy, Thomas Owen, "Ireland: to 1100" in Lynch (2001).
  • Cowan, E.J., "Economy: to 1100" in Lynch (2001).
  • Cummins, W.A., The Age of the Picts. Sutton, Stroud, 1998. ISBN 0-7509-1608-7
  • Forsyth, Katherine, "Languages of Scotland, pre-1100" in Lynch (2001).
  • Forsyth, Katherine, "Origins: Scotland to 1100" in Jenny Wormald (ed.), Scotland: A History, Oxford UP, Oxford, 2005. ISBN 0-19-820615-1
  • Foster, Sally M., Picts, Gaels, and Scots: Early Historic Scotland. Batsford, London, 2004. ISBN 0-7134-8874-3
  • Laing, Lloyd & Jenny Lloyd, The Picts and the Scots. Sutton, Stroud, 2001. ISBN 0-7509-2873-5
  • Mackie, J.D., A History of Scotland. London: Penguin, 1991. ISBN 0-14-013649-5
  • McDonald, R. Andrew, The Kingdom of the Isles: Scotland's Western Seaboard, c. 1100–c. 1336. Tuckwell, East Linton, 2002. ISBN 1-898410-85-2
  • Markus, Fr. Gilbert, O.P., "Iona: monks, pastors and missionaries" in Broun & Clancy (1999).
  • Markus, Fr. Gilbert, O.P., "Religious life: early medieval" in Lynch (2001).
  • Markus, Fr. Gilbert, O.P., "Conversion to Christianity" in Lynch (2001).
  • Ó Corráin, Donnchadh, "Vikings in Ireland and Scotland in the in the ninth century" in Peritia 12 (1998), pp. 296–339. Etext (pdf)
  • Ó Cróinín, Dáibhí, Early Medieval Ireland: 400–1200. Longman, London, 1995. ISBN 0-582-01565-0
  • Oram, Richard, "Rural society: medieval" in Lynch (2001).
  • Owen, Olwyn, The Sea Road: A Viking Voyage through Scotland. Canongate, Edinburgh, 1999. ISBN 0-86241-873-9
  • Rodger, N.A.M., The Safeguard of the Sea. A Naval History of Great Britain, volume one 660–1649. Harper Collins, London, 1997. ISBN 0-00-638840-X
  • Sellar, W.D.H., "Gaelic laws and institutions" in Lynch (2001).
  • Sharpe, Richard, "The thriving of Dalriada" in Simon Taylor (ed.), Kings, clerics and chronicles in Scotland 500–1297. Fourt Courts, Dublin, 2000. ISBN 1-85182-516-9
  • Smyth, Alfred P., Warlords and Holy Men: Scotland AD 80–1000. Edinburgh UP, Edinburgh, 1984. ISBN 0-7486-0100-7
  • Taylor, Simon, "Seventh-century Iona abbots in Scottish place-names" in Broun & Clancy (1999).
  • Taylor, Simon, "Place names" in Lynch (2001).
  • Woolf, Alex, "Age of Sea-Kings: 900-1300", in Donald Omand (ed.), The Argyll Book, (Edinburgh, 1004), p. 94-109
  • Woolf, Alex, "Nobility: early medieval" in Lynch (2001).

Külső hivatkozások (angolul)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Clancy, Thomas Owen (2004). "Philosopher-King: Nechtan mac Der Ilei". Scottish Historical Review (angol nyelven). 83 (2): 125–149. doi:10.3366/shr.2004.83.2.125. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  2. 1 2 Lynch, Michael (ed.) (2011). Oxford Companion to Scottish History (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. 161–162. o. ISBN 9780199234820. Hozzáférés: 2026. január 26. {{cite book}}: |first= has generic name (súgó)
  3. ↑ Laing, Lloyd Robert (2006). The Archaeology of Celtic Britain and Ireland c. AD 400–1200 (angol nyelven). Cambridge: Cambridge University Press. 324. o. ISBN 9780521838627. Hozzáférés: 2026. január 26.. The inhabitants of what is now Co. Antrim, Ireland, were known as the Scots, a name they transported to what is now Argyll and the adjacent islands where they established the kingdom of Dál Riata. :: A mai Írországhoz tartozó Antrim megye lakóit skótoknak nevezték, ezt a nevet ők vitték át a mai Argyll területére és a szomszédos szigetekre, ahol megalapították Dál Riata királyságát.
  4. ↑ Schama, Simon (2003). A History of Britain 1: 3000 BC–AD 1603 At the Edge of the World? (angol nyelven). London: BBC Worldwide. 47. o. ISBN 9780563487142. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  5. ↑ Woolf, Alex (2007). From Pictland to Alba, 789–1070 (angol nyelven). Edinburgh: Edinburgh University Press. ISBN 9780748612345. Hozzáférés: 2026. január 26. {{cite book}}: |editor-first= missing |editor-last= (súgó)
  6. ↑ Clancy, Thomas Owen (2004). "Iona in the kingdom of the Picts: a note". The Innes Review (angol nyelven). 55 (1): 57–67. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  7. ↑ Charles-Edwards, Thomas M. (2000). Early Christian Ireland (angol nyelven). Cambridge: Cambridge University Press. 159–160. o. ISBN 9780521363952. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  8. 1 2 3 4 Laing, Lloyd (2006). The Archaeology of Celtic Britain and Ireland: c.AD 400-1200. Cambridge University Press. 324. o.
  9. ↑ Fraser, James (2009). From Caledonia to Pictland: Scotland to 795. Edinburgh University Press. 145. o.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dál Riata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. :: A bevezető lett lefordítva.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dál_Riata&oldid=29216485”