Czillich Anna
| Czillich Anna | |
 | |
| Önarckép | |
| Született | 1899. május 25. Eger |
| Elhunyt | 1923. augusztus 18. (24 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (29-3-1)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Czillich Anna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sasadi Czillich Anna (Eger, 1899. május 25.[3] – Budapest, 1923. augusztus 18.) magyar festőművész.
Életútja
[szerkesztés]Sasadi Czillich János magyar királyi pénzügyigazgató és dienesfalvi Erdélyi Gizella leánya. Művészeti tanulmányait a nagybányai festőiskolában 1917 nyarán Réti István növendékeként kezdte, majd 1917-től 1920-ig a képzőművészeti főiskolán Glatz Oszkár és Pilch Dezső tanítványa volt. Erőteljes szintetikus látásmódú festményei és rajzai csak halála után szerepeltek kiállításon. Huszonnégyévesen, tüdővészben halt meg. Nagy feltűnést keltett 1925-ben kiadott naplója, melyben megrázó őszinteséggel írta le elhatalmasodó betegsége elleni kétségbeesett küzdelmét. Hagyatéki kiállítását 1924-ben rendezték az Alkotás Művészházban.
„Néha úgy szeretek magam is lenni, különösen itt Pesten. Mert otthon Egerben, ha magam akartam lenni, csak ki kellett mennem a kertbe, no de azt itt nem tehetem, meg itt oly kicsi a lakás is, hogy folyton tanúk előtt kell lenni, én meg úgy szeretek néha magam is lenni gondolataimmal. Délelőtt kinn voltam a Ligetben magamban korcsolyázni. Végre sikerült széttörnöm 18. évemre a rabság lealázó bilincseit is, hogy ne tehessek még egy lépést sem az utcán kíséret nélkül.”
– Napló, 1917. február 9.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988, ISBN 9635008171
- Művészeti lexikon (szerkesztő: Aradi Nóra), Akadémiai Kiadó, 1983, ISBN 9630523604
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1041. o. ISBN 963-547-414-8
