Cziegler-ház (Brassó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cziegler-ház
TelepülésBrassó Románia
CímPiața Sfatului 17.
Építési adatok
Építés éve16. század
Rekonstrukciók évei1781, 1829
Építési stílusreneszánsz
Hasznosítása
Felhasználási területház
LMI-kódBV-II-m-B-11575
Elhelyezkedése
Cziegler-ház (Brassó belváros)
Cziegler-ház
Cziegler-ház
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 28″, k. h. 25° 35′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 28″, k. h. 25° 35′ 20″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Cziegler-ház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A brassói Cziegler-ház a Főtér déli részén, az úgynevezett Gyümölcssoron álló reneszánsz stílusú, kétszintes épület. Főként arról nevezetes, hogy ezen a helyen volt a város elsőként, 1512-ben említett gyógyszertára. A 18. században Andreas Cziegler kereskedő otthona volt, jelenleg az evangélikus egyház tulajdona.

Története[szerkesztés]

Az okmányok már 1512-ben megemlítenek ezen a helyen egy gyógyszertárat; egy officinát, amely a kolostorok és nemesi udvarok létesítményeihez hasonlóan kiszolgálta a középkori város lakosságát. Kezdetleges eszközökkel többféle gyógyszert, tinktúrát, elixírt, parfümöt állítottak elő. A gyógyszertárnak külön könyvtára is volt, és a hátsó udvar kertjében termesztették a gyógynövényeket.[1][2] 1520-ban név szerint említik az itt dolgozó Johannes de Monaco Aromatorius patikust.[3] Az épületet 1635-ben kijavították; ekkor két bejáratot említenek: egyik a Főtérre, a másik a templomudvarra nyílt.[4]

A ház – a belváros legtöbb más épületéhez hasonlóan – leégett az 1689-es tűzvészben. Egy korabeli beszámoló szerint erről az épületről terjedt át a tűz a Fekete templomra, ezért a városvezetés közel egy évszázadig nem engedélyezte, hogy az újjáépített házaknak templomudvarra néző ablakaik legyenek.[5] Más szemtanúk szerint a Fekete templomot belülről gyújtották fel a tűzvészt bosszúból előidéző Habsburgok.[6]

1741-ben Thomas Tartler krónikás wüssten Apotheke, vagyis „ismert patika” néven említi az épületet. Egy 1781-es jegyzőkönyv szerint Andreas Cziegler kereskedő-polgár (bürgerliche Kaufmann), a ház akkori tulajdonosa a városvezetés engedélyét kérte az épület átépítésére és kibővítésére.[4] 1826 körül a román Radu Orghidan nagykereskedő tulajdona lett, aki ismét átépíttette. 1850-ben megvásárolta a Brassói Általános Takarékpénztár.[5]

1875 körül a szász evangélikus egyházközség költözött ide, elcserélve a korábban birtokolt Kolostor utcai házát a takarékpénztárral. 1890 körül itt működött a Zum edlen Ritter (A nemes lovaghoz) vendéglő. 1948-ban államosították az épületet, majd az 1989-es rendszerváltás után visszakerült az evangélikus egyház tulajdonába. A 2000-es évek végén restaurálták; felújítása kétszer többe került, mintha egy új épületet emeltek volna.[5]

Leírása[szerkesztés]

Reneszánsz stílusú, kétszintes épület a Főtér és a Honterus-udvar határán; szomszédos a Hiemesch-házzal. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11575 sorszámon szerepel.[7] Jelenleg is itt van az evangélikus gyülekezet (Honterusgemeinde) székhelye és kincstára.[5]

A megyei múzeumban megtekinthető az egykori gyógyszertár néhány edénye és egy 1669-ben kelt recept.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pavalache 141. o.
  2. Fulga, Ligia. Muzeul de Etnografie Brașov – Ghid. Brassó: Brastar Print, 32. o. 
  3. Pavalache 146. o.
  4. a b Jenei, Dana: Cadrul istoric și arhitectural al curții Bisericii Negre. In Redescoperirea trecutului medieval al Brașovului. Kolozsvár: Mega. 2015. 38–39. o. ISBN 9786065436367  
  5. a b c d Wittstock
  6. Marele incendiu al orașului Brașov. In Nussbächer, Gernot: Caietele Corona. Brassó: Aldus. 2016. 213. o. ISBN 9789737822949  
  7. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]