Cukorsüveg-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cukorsüveg-hegy (Morro do Pão de Açúcar)
Do alto.jpg

Magasság396 m
Elhelyezkedése
Cukorsüveg-hegy (Rio de Janeiro)
Cukorsüveg-hegy
Cukorsüveg-hegy
Pozíció Rio de Janeiro térképén
d. sz. 22° 56′ 58″, ny. h. 43° 09′ 19″Koordináták: d. sz. 22° 56′ 58″, ny. h. 43° 09′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cukorsüveg-hegy témájú médiaállományokat.

A Cukorsüveg-hegy (portugálul: Morro do Pão de Açúcar) egy szemes gneiszből álló, gömbölyded sziklamagaslat (morró) a Rio de Janeiró-i Guanabara-öbölbe nyúló félszigeten. A Cukorsüveg (Pão de Açúcar) hegytömb legmagasabb csúcsa; a hegytömb másik két magaslata a Morro da Urca és a Morro da Babilônia. A csúcs megközelíthető drótkötélpályás felvonóval (bondinho) vagy pedig sziklamászással.

A Cukorsüveg-hegy Rio de Janeiro – sőt, egész Brazília – ismert jelképe és jellegzetes látványossága, szinte minden riói turistakalauzban és népszerűsítő fényképen rajta van. Gyakran összetévesztik az öböl másik felén magasodó Corcovado-heggyel, melyen a Megváltó Krisztus szobra áll.

Elnevezés[szerkesztés]

Nevének eredetére több magyarázat van. A tupi indiánok Pau-nh-açuquã-nak nevezték, melynek jelentése elszigetelt magaslat. A portugál gyarmatosítók a Pão de Sucar (süvegcukor) nevet adták neki, mivel hasonlított a süvegcukrok kúp alakú öntőformájára. A 16. századtól a cukrot főleg ilyen formában szállították a gyarmatokról Európába. Vieira Fazenda történész szerint a hegy mai neve nem a tupi, hanem a portugál elnevezésből ered.[1]

A környéket gyarmatosítani próbáló franciák Pot de beurre-nek (vajas edény) nevezték.[1]

Geológia[szerkesztés]

A Rio de Janeiro környéki sziklák legtöbbje a paleozoikumban keletkezett, körülbelül 500 millió éve. Ekkor alakult ki több tektonikus lemezből a Gondwana szuperkontinens, az ütköző szegélyeknél pedig gneisz és gránit kőzetek jöttek létre a magas nyomás és hő hatására. 130 millió éve Gondwana több részre szakadt, létrejött az Atlanti-óceán, a földkéreg mozgásainak következtében pedig kialakultak a Serra do Mar és Serra da Carioca hegyvonulatok, mely utóbbi része a Cukorsüveg. A trópusi klíma és az erózió lekoptatta a puhább kőzeteket, kialakítva a szemes gneiszből álló hegy mai formáját.[2]

Helytörténet[szerkesztés]

A sokáig megmászhatatlannak tartott Cukorsüveg-hegy csúcsára legelőször 1817-ben jutott fel Henrietta Carstairs (1777–1817) brit hegymászó. A legenda szerint a következő napon egy portugál katona is megmászta a hegyet, hogy leverje a kitűzött brit zászlót.[3]

A hegy a 19. század során nemzetközileg ismert látványossággá vált, főleg Jean-Baptiste Debret és Johann Moritz Rugendas festők munkásságának köszönhetően.[1]

A 20. század elején Augusto Ferreira Ramos mérnök vezetésével drótkötélpályás felvonót építettek, mely a Morro da Urca érintésével a Cukorsüveg-hegy csúcsáig közlekedik. A felvonót 1912 októberében avatták fel, és máig bondinhonak nevezik („kötvényke”, ugyanis Ramos kötvényeket bocsátott ki az építő cég finanszírozására). Ez volt a világ harmadikként létesített drótkötélpályás felvonója a svájci Wetterhorn és a spanyol Monte Ulía után. Az eredeti kabinokat Kölnben gyártották, és 17 utas szállítására voltak képesek. 1972-ben, majd 2007-ben modernebb kabinokat állítottak szolgálatba. A legújabb kabinok kezdetben 75 személyt szállítottak, de az emberek fokozatos elkövéredése miatt a megengedett kapacitást később 65-re csökkentették.[3] A felvonó 2009-es becslés szerint napi 2500 embert szállít, és felavatásától kezdve 37 millió látogatót szolgált ki.[4]

A hegyet számos híresség látogatta meg (például Albert Einstein és John Fitzgerald Kennedy). Itt forgatták a Moonraker – Holdkelte akciófilm egyes részleteit. 1977-ben Steven McPeak amerikai kötéltáncos a felvonó kábelén sétált fel a csúcsig.[1]

A Morro do Pão de Açúcar és a Morro da Urca egységét 2006-ban természeti emlékműnek nyilvánították (Monumento Natural Dos Morros Do Pão De Açúcar e Da Urca).[5] 2012-ben a világörökség része lett Rio de Janeiro kultúrtájának részeként.[6]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Passeio na história do Pão de Açúcar. O Globo, 2008. november 6. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  2. A Odisséia do Pão de Açúcar. Governo do Rio de Janeiro. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  3. a b Der gute Draht zum Zuckerhut. Stuttgarter Nachrichten, 2012. október 26. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  4. Pão de Açúcar substitui bondinhos que funcionavam há 37 anos. Folha de São Paulo, 2009. június 23. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  5. Requisitos Legais e Administrativos. Mona Pão De Açúcar. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  6. Rio de Janeiro - Patrimônio Mundial como Paisagem Cultural Urbana. Prefeitura Rio. (Hozzáférés: 2018. október 30.)