Ugrás a tartalomhoz

Csoór Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csoór Lajos
Született1893. január 21.[1][2]
Aszód[1]
Elhunyt1963. április 18. (70 évesen)[3]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
IskoláiNagyváradi Királyi Jogakadémia (–1914)
SablonWikidataSegítség

Csoór Lajos (Aszód, 1893. január 21.[4]Budapest, 1963. április 18.)[5] magyar újságíró, lapszerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő, termelőszövetkezeti tag.

Élete

[szerkesztés]

1893-ban született Aszódon, Csoor Jenő vasúti felügyelő és Danyek Ilona római katolikus szülők gyermekeként.[4] Kilenc éves volt, amikor elvesztette apját, attól fogva édesanyja egyedül nevelte őt és három fiatalabb testvérét, sok nélkülözés között és nehéz munkákat vállalva. Középiskoláit a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, majd ugyancsak Nagyváradon elvégezte a jogi akadémiát is. Az első világháború alatt szinte végig frontszolgálatot teljesített, meg is sebesült és több kitüntetést is elnyert, végül tartalékos hadnagyként szerelt le.

1918-ban az Országos Magyar Földbérlő Egyesülethez került fogalmazónak, majd titkár, végül igazgató lett. 1925-ben megalapította A Föld című kisgazda politikai hetilapot, majd miután azt betiltották, újabb hasonló lapokat indított Igazság, illetve Kisiparosok Lapja címmel. Több könyve, kisebb – füzet terjedelmű – írása és sok szakcikke jelent meg; szépirodalmi tevékenységet is kifejtett, mint lírikus és mint novellista egyaránt.

1935-ban országgyűlési képviselőnek is megválasztották, a turai választókerületben jutott mandátumhoz a Népakarat Párt színeiben. A Parlamentben rendkívül aktív felszólaló volt, szinte minden vitához hozzászólt, hogy kifejezésre juttassa a kistelepülések dolgozó lakosságának felfogását és igen sűrűn interpellált is, szintén vidéki kérdések kapcsán. Ezek miatt szélsőjobboldali képviselőnek tekintették, noha sok tekintetben határozottan a kormányzati álláspont mellett állt ki. Az 1939-es választáson a régi kerülete – amely akkorra kibővült és az aszódi választókerület nevet kapta – közel 80 %-os szótöbbséggel választotta újra, két ellenjelölttel szemben.

Felesége Filiette Anna volt, akivel 1920-ban kötött házasságot Budapesten.[5]

Művei

[szerkesztés]
  • Az ingatlanforgalom és a földbérletek új szabályozása (1919)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Szerk. Csatár István, dr. Hovhannesian Eghia és Oláh György. Bp., 1939. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet.