Csopey László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csopey László
Чопей Ласло.jpg
Született 1856. október 1.
Romocsaháza
Elhunyt 1934. június 23. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
műfordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Csopey László témájú médiaállományokat.

Csopey László (Romocsaháza, 1856. október 1.Budapest, 1934. június 23.)[1] budapesti középiskolai tanár, műfordító.

Pályája[szerkesztés]

A Bereg megyei Romocsaházán született, ahol apja Csopey László görögkatolikus néptanító volt. Édesanyja Zan Erzsébet. Középiskoláit Munkácson és Sárospatakon végezte. 1876-tól 1879-ig a budapesti egyetemen matematikát és fizikát hallgatott, 1883-ban tanári oklevelet szerzett. A szakjába vágó előadáskon kívül hallgatta Gyulai Pál, Greguss Ágost, Heinrich Gusztáv, Budenz József előadásait is. 1879-ben a miniszterelnöki fordítóosztályon mint rutén-orosz fordító nyert alkalmazást és a hazai rutén viszonyok tanulmányozásához fogott. 1887-ben a Természettudományi Társulat másodtitkárává választotta. 1883-tól 1925-ig Budapesten középiskolai tanárként működött.

Több éven át a Nemzet munkatársa. 1885-ben a Magyar Ifjúság Lapja szerkesztője, 1896-tól 1905-ig a Magyar Természettudományi Közlöny társszerkesztője. Természettudományi és szépirodalmi műveket fordított, elsősorban oroszból: Gogol, Turgenyev, Lev Tolsztoj) műveit.

Irodalmi működése kezdetben az orosz írók munkáinak fordítására szorítkozott, jelentősek érdemei az orosz irodalom hazai megismertetésében. 1878-ban megjelent az Ellenőrben Gogoltól A szorocsinci vásár; 1879-ben a Vasárnapi Ujságban a Kisasszony parasztruhában Puskintól és A szerény asszony Dosztojevszkijtől; a nevezett lapba 1879-től dolgozott részint saját neve alatt és névtelenűl, részint pedig -y -o. és a + b jegyek alatt; a Közvéleményben (1880. 113. sz. Hazai irodalom külföldön), a Pesti Naplóban A rettenetes bosszú Gogoltól. A Nyelvtudományi Közleményekben (1881. XVI. k. 2. füzet) Magyar szók a rutén nyelvben c. dolgozata jelent meg. Írt még a Budapesti Szemlébe (1884-85. 1889.) és a Fővárosi Lapokba (1884. 271. 272. sz.) A Nemzetnek három és fél évig munkatársa volt és főleg az orosz állapotokat ismertető politikai, valamint szépirodalmi cikkeket közölt; továbbá 1884-85-ben Emlékezés Turgenyev Iván családjára c. hosszabb tárcasorozatot fordított. A Földrajzi Közleményekben (1885-90.) kisebb-nagyobb ismertetéseket közölt Cs., Cs. L. jegyek, neve alatt és névtelenűl; a Természettudományi Közlönyben 1886-től több cikke, ismertetése jelent meg, a Földtani Közlöny XVII. kötetében, az Ethnol. Mittheilungenben (1887. néprajzi cikke.)

A vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából a hazai rutén népiskolák számára 1881-től 1884-ig az állam kiadásában rutén nyelven megjelentek tőle: ABC és első olvasókönyv, Vezérkönyv az ABC tanításához, 24 fali olvasó tábla Gönczy Pál nyomán, a Gáspár János-féle Második olvasókönyv, a Nagy László-féle Beszéd- és értelemgyakorlatok, a Groo Vilmos-féle Vezérkönyv a magyar nyelv tanításához és Magyar olvasókönyv a ruténajkú népiskolák számára, a dr. Kiss Áron és Mayer Miksa-féle Magyarok története és Vezérkönyv a magyarok történetéhez című munka átdolgozása. 1887 után sajtó alá rendezte az országos segélyből megjelenő műveket és a Természettudományi Könyvkiadó legtöbb kötetét.

Szerkesztette a Magyar Ifjuság Lapját 1885-ben, melynek több mint egyharmadát maga írta.

Munkái[szerkesztés]

  • Bulyba Tarasz. Beszély, oroszból ford. Almási László. Bpest, 1878. (Olcsó Könyvtár 61.)
  • Orosz beszélyek. Írták Puskin S., Gogoly M., Krylov I. és Dosztojevszkij F., ford. U. ott, 1882. (Olcsó K. 149.)
  • Rutén-magyar szótár. U. ott, 1883. Online (Az MTA által 1881-ben Fekésházy-jutalommal kitüntetett pályamunka.)
  • Turgenyev, Költemények prózában. (Oroszból ford.) U. ott, 1884. (Olcsó Könyvtár 172.)
  • Przsevalszky Mikhajlovics Nikolaj, Zajtánból Khamin át Tibetbe s a sárga folyó vidékére. Oroszból dolgozta. U. ott, 1884. (Utazók Könyvtára IV.)
  • Turgenyev, Egy vadász iratai. Oroszból ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 187.)
  • Tolsztoj Leo, Szebasztopol. U. ott, 1889.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Csopey László témában.

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.