Meggyvirágmoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Argyresthia pruniella Clerck, 1759 (A. ephippella néven Duponchel, Fabricius, 1777) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Meggyvirágmoly témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyvirágmoly témájú kategóriát.
|
A meggyvirágmoly vagy cseresznyevirágmoly (Argyresthia pruniella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) családjának egyik, hazánkban is előforduló faja.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európai faj, ami az Atlanti-óceántól az Urálig mindenfelé előfordul. Magyarországon is általános.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Barna, finoman fényes alapszínén világosabb és sötétebb minták rajzolódnak ki. A szárny fesztávolsága 10–12 mm.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Évente egy nemzedéke nő fel. A peték telelnek át a gazdanövény ágkoronájában.
Hazai fontosabb tápnövényei:
Másodlagos jelentőségű tápnövények az egyéb gyümölcsfák, valamint a cserjék:
- galagonya
- mogyoró
- ükörkelonc (Lonicera xylosteum)
Tavasszal a kikelő hernyó berágja magát a rügybe, és ezt addig ismétli, amíg virágrügyet nem talál, tehát egy hernyó több levélrügyet is elpusztíthat. A virágbimbóban a generatív részeket és a terméskezdeményeket fogyasztja (és finoman beszövi őket). A károsított virág megbarnul és leszárad. A hernyó májusig fejlődik, majd leereszkedik a földre, és bebábozódik.
A rajzás június–júliusra esik. A lepke nappal fejjel lefelé fordulva pihen, és a pihenő testtartásban „hintázik” – ezt a mozgást más lepkéknél még nem figyelték meg. Petéit a tápnövény fás részeire rakja.
Főként
jelentős kártevő – a kár függ attól is, hogy vadon termő tápnövényei milyen messze helyezkednek el. Magyarországi kártételéről 1917 óta tudunk; azóta sokszor és sok helyen károsított. Jelentősége változó: a korán érő fajtákban több kárt tesz.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
