Cserenyei Kaltenbach István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserenyei Kaltenbach István
SablonWikidataSegítség

Cserenyei Kaltenbach István, Kaltenbach István Gyula (Verebély, 1903. június 13.Miskolc, 1979. március 20.) szobrász, sportoló, atlétaedző.

Életútja[szerkesztés]

A gimnáziumi tanulmányait Lőcsén kezdte meg, majd 1918-tól Sátoraljaújhelyen a Kegyes tanítórendi katolikus gimnáziumban folytatta. 1925 és 1929 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Mátrai Lajos, Orbán Antal és Simay Imre voltak. Sporttal is foglalkozott, 1929-ben második volt a magyar bajnokságon súlylökésben. 1933-tól a Magyar Atlétikai Szövetség edzője volt, majd 1939-ig Bukarestben és Belgrádban trénerkedett. 1941-től 1949-ig mint tisztviselőként dolgozott Győrben a vagongyárban. Emellett az ETO atlétaedzője és a gyár szobrászművésze volt. 1949-től haláláig Miskolcon volt atlétaedző és szobrászművész. Művei sporttémájú kompozíciók, bokszoló- és atlétafigurák, portrék. Megbízásra több síremléket (Győrben és Miskolcon), valamint emlékérmet, plakettet készített (Jó szerencsét, 1941; Fazola Henrik, 1957; Bartók Béla, 1958). Szobrászata klasszikus szellemiségű, realisztikus formaképzésű.

Családja[szerkesztés]

Édesapja Kaltenbach Rezső járásbíró­sági aljegyző később törvényszéki tanácselnök volt.

1932. április 21-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Szöllősi Ilona tornásszal, Szöllősi Jenő és Szántó Erzsébet Rebeka leányával.[1] 1936-ban elváltak.[2] 1941-ben újra megházasodott. Második felesége Dubay Margit, gyermekeik Katalin, Éva és István voltak.

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

Ganz Ábrahám mellszobra
  • 1933 • Nemzeti Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1934 • Sportművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1957 • Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Miskolc.
  • 2019 • Életmű-kiállítás, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Gyűjteménye, Miskolc-Felsőhámor

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 263/1932. folyószám alatt.
  2. A budapesti királyi törvényszék 36.P.40907/1936. sz. ítélete.

Forrás[szerkesztés]

  • Artportal
  • Ember a szobor mögött - Cserenyei Kaltenbach István szobrászművész, atlétikai mesteredző életmű-kiállítása. Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, CLII. évf. 2. sz. (2019) 55. o.

További információk[szerkesztés]

  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.