Ugrás a tartalomhoz

Csepel-Királyerdő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csepel-Királyerdő
Közigazgatás
TelepülésBudapest XXI. kerülete
KerületBudapest XXI. kerülete
Alapítás ideje1930-as évek
Városhoz csatolás1950. január 1.
Korábbi rangjaCsepel város része
Népesség
Teljes népesség15 917 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Királyerdő (Budapest)
Csepel-Királyerdő
Csepel-Királyerdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 05′ 31″47.403889°N 19.091944°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 05′ 31″47.403889°N 19.091944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csepel-Királyerdő témájú médiaállományokat.

Csepel-Királyerdő (2012 végéig Királyerdő) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten, a főváros déli közigazgatási határán.

Fekvése

[szerkesztés]

Határai a Szebeni utca a Szent István úttól, Kolozsvári utca, Határ út, Ráckevei-Duna, Királyerdő út, Tihanyi utca, Szentmiklósi út, Völgy utca, Erdőalja út, Szent István út a Szebeni utcáig.

Felszíne a környezeténél magasabb. (115 – 130 méter)[2] A futóhomok miatt a szomszédos épületek egyes helyeken különböző magasságban helyezkednek el.

Csepel-Királyerdő utcahálózata rendkívül bonyolult és kaotikus. Ennek okai földtörténeti és történelmi eredete egyaránt visszavezethetőek.[3]

Története

[szerkesztés]

Az 1930-as években a Magyar-Holland Bank kezdte meg a terület felparcellázását az egykori királyi erdőbirtokon, amire a városrész neve utal.

Csepel kerület két természetvédelmi területe is itt található, a Kis-Duna öböl és a Tamariska-domb. Több Vörös könyves és pannon endemikus faj is megtalálható itt. A politikai érdekek miatt egy részét az utóbbi években felparcellázták, és főként önkormányzati tisztviselőknek adták el.[forrás?]

Királyerdőt 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Királyerdő névre keresztelte át.[4]

Itt épült fel 1919-ben a Csepeli Strandfürdő. A Csepel SC kajak-kenu szakosztálya is a Kis-Duna partján található, ahol többek között Kolonics György, Kőbán Rita, vagy Horváth Csaba olimpiai bajnok kajak-kenusok is edzettek.

Az úgynevezett „Posztó-pálya” a Királyerdő határán fekszik, a lepusztult sportpályát pár éve rehabilitálták, most ifjúsági futballcsapat működik itt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]