Csengeri Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengeri Aladár
SzületettDsida Aladár Ottó
1911. július 30.[1]
Budapest
Elhunyt1986. október 9. (75 évesen)[1]
Győr
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzabó Mária
(h. 1944–?)
Foglalkozásaszínész
SablonWikidataSegítség

Csengeri Aladár, Dsida Aladár Ottó (Budapest, 1911. július 30.Győr, 1986. október 6.) színész. Dsida Jenő költő testvére.

Élete[szerkesztés]

Apja Dsida Aladár postaigazgató, anyja csengeri és ujlaki Tóth Margit volt. Felsőkereskedelmi iskolát végzett Kolozsvárott, majd bankhivatalnokként dolgozott. Színészi pályáját 1933-ban a kolozsvári Magyar Színháznál kezdte. Magánúton tanult színészetet. Bukarestben tett színészeti, kabaré, illetve artistavizsgát, majd ezt követően a Kolozsvári Nemzeti Színháznál dolgozott. 1944-től Debrecenben játszott mint táncoskomikus. 1947-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Az 1948–49-es évadban szerepelt először a győri Kisfaludy Színházban. 1951-től nyugdíjba vonulásáig ismét Győrben játszott. Főként operettekben szerepelt, táncoskomikus, illetve buffószerepeket alakított.

Sírja a győri köztemető XVIII. számú parcellájában található.

Magánélete[szerkesztés]

Második felesége Szabó Mária volt, akit 1944. október 2-án Egerben vett nőül.[2]

Gyermekei: Erzsébet, Margit, István, Mária.

Főszerepei[szerkesztés]

  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Bóni és Miska
  • Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia király
  • Hervé: Nebáncsvirág – Loriot
  • Shaffer: Játék a sötétben – Melhett ezredes
  • Sarfdou: A szókimondó asszonyság – Napóleon
  • Gogol: A revizor – Szvisztunov

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]