Csausz Lajos Tódor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csausz Lajos Tódor
Csausz Lajos.jpg
Született 1805. április 21.
Magyarlápos
Elhunyt 1866. október 5. (61 évesen)
Gyula
Állampolgársága magyar
Foglalkozása orvos
A Wikimédia Commons tartalmaz Csausz Lajos Tódor témájú médiaállományokat.

Csausz Lajos Tódor (Nagybánya,[1][2] 1805. április 21.Gyula, 1866. október 5.) honvédorvos, Csausz Márton egyetemi tanár öccse.

Élete[szerkesztés]

Csausz Kristóf gazdag örmény kereskedő fiaként született. Nagyváradon tanult a bölcsészeti líceumban, majd a pesti orvosi karon szerzett diplomát az 1829/30. tanévben. Ez idő alatt bátyjánál lakott, a következő években pedig az ő orvosi gyakorlatát segítette, majd miután fivére egyetemi kinevezést kapott, teljesen átvette tőle. 1830-ban, 25 éves korában került Gyulára.

Az 1831-es kolerajárvány idején Németgyula orvosa volt, ahol kiemelkedő munkát végzett a járvány idején. Az 1840. évi országos összeírásban mint gyakorló főorvos szerepel, Pest vármegye tiszteletbeli orvosa volt. 1845-ben sikeresen pályázott Békés vármegyei főorvosi tisztségre, majd egészen haláláig szolgált itt.

1849-ben városi és uradalmi főorvos volt, aki a református iskola épületében kialakított Damjanich hadikórházban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sebesültjeit ápolta. Felesége is kivette részét a sebesültek ápolásából, aki a Damjanich kórház részére sok sebkötöző tépést készített. A szabadságharc bukását követően a temesvári székhelyű helytartóság egészségügyi tanácsosa volt, az 1859/60. évben pedig Arad vármegyében mint helyettesítő főorvos dolgozott.

1866-ban Gyulán hunyt el, 61 éves korában. Sírja a helyi temetőben található.

Családja[szerkesztés]

Felesége Schwachhoffer Anna (1819-1892) volt. Lánya Gabriella (1819-1892), fia ifjabb Csausz Lajos történész (1858-1900) volt. Házuk a Kossuth Lajos út 16. sz. alatt állt, később a 20. század elején a népfőiskola működött az épületben.

A család Gyula városában élénk társadalmi életet élt. Id. Csausz Lajos az Erkel családdal is szoros kapcsolatban állt. Erkel Ferenc mindig meglátogatta, amikor Gyulán járt; együtt sakkoztak és zongoráztak.

Munkái[szerkesztés]

  • Dissertatio inaug. medica sistens febrem puerperalem (Buda, 1830).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kapronczay szerint.
  2. D. Nagy és Hankó szerint Magyarláposon született.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.