Csíksomlyói borvízforrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csíksomlyói borvízforrás a Kissomlyó-hegy északnyugati lábánál, a Lok-patak völgyében található.

Leírása[szerkesztés]

A csíksomlyói Ferences kolostor mögötti réten fakadó forrás, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, vulkáni utóműködés eredményeként jött létre.

Fellobogó vízbősége és gazdag forrása miatt, Benkő Károly 1853-ban “lobogó víz”-nek nevezte.

Imets Fülöp Jákó tanár, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium egykori igazgatója, a Székelyföld című lap 1883. november-decemberi számaiban így ír a somlyói borvízről:

“A somlyói szerzetesek a Somlyó nyugati tövében s részben saját területükön fekvő ásványos forrásra figyelmüket kiterjesztették. “

Vitos Mózes pap, helytörténész a Csikmegyei füzetek: Adatok Csikmegye leírásához és történetéhez című könyvében a következőket írja a csíksomlyói ásványvízről:

"Isten e kézzelfogható adománya, a természet e kincse, melyet a csíki főmuzsák gyermekeinek különös kedvezményképpen nyujt oly pazar bőkezüséggel, egy csinos kőküpüben van felfogva, melyet a csikszentkirályi kőfaragók egy darab kőből készítettek volt egy öl hosszu, vagy mély és egy fél öl átméretü nagyságban".

E kőküpün a következő sokatmondó kronosztikon olvasható:

Rég fa VaLék. DarVas VenánCz VáLtoztata KőVé, Már Vigan Lobogok, hogy kIkI VágygyaL Igyék!

A kronosztikon betűi az 1839-es évet adják.

Kettős vályújának elsőjén pedig, melyben a forrásnak a kőküpü oldalcsatornáján kicsorgó vize fel van fogva, ezen vers állott:

Szomjas merits, vagy igyál, im jó és friss vagyok itt is.

A második vagy alsó válasz ez:

A barmok s madarak szomjukat üzik el itt.

Alá volt írva: "Bodó Benjamin Sz.-Ferenczes."

Ugyan e gazdag viztartalommal biró forrás vize csatornákon mintegy 20 méternyire le volt vezetve az uszodába.”

Imets Fülöp Jákó feljegyzése szerint, Darvas Vénácz ferences szerzetes, zárdafőnök, a bővizű forrást, cserefából készített, két-két szakaszos vályúba vezettette. Ezt a vályút negyven éven át használták.

Felhasználása[szerkesztés]

A csíki székelyek egyik megélhetőségi lehetősége, a somlyói borvíz házhoz szállítása volt. Már a 19. század végén, a megrendelőknek, mázatlan cserépkorsókban szállították házhoz a kedvelt savanyúvizet. Hagyományos tehénfogattal indultak minden reggel a városba, a szekéren két szinten sorba helyezték el a borvízzel teli korsókat.

A Csíki Lapok 1902. október 15-i számában olvasható:

“Szeredába hordja naponta szekérszámra számtalan korsóval a kellemes és bő forrás vizét egy vállalkozó, hol valóban nagy szükséget pótol, mert itt az ívóvíz általában rossz, legtöbbnyire meszes. Aki a somlyói vizet megszokja, alig nélkülözheti.”

Az egyre növekvő város igényeinek kielégítésére, a borvízfuvarozást is modernizálni kellett, így a lassú tehénfogatot a gyorsabb lófogat váltotta fel. A szeredaiak által oly nagyon kedvelt borvizet évtizedeken át fogatok szállították.

A későbbi időkben a forrást tetőszerkezettel látták el, hogy védjék az időjárás hatásaitól.

Napjainkban, a szépen felújított borvízforrás és rendezett környéke fogadja az oda látogatókat.

A csíksomlyói borvíz, a csíkszeredaiak által ma is közkedvelt asztali ásványvíz.

Gyógyhatása[szerkesztés]

Az ásványvíz, ivókúra formájában kiválóan alkalmas: savtúltengéses gyomorbántalmak és emésztési zavarok kezelésére.

Jellegzetessége[szerkesztés]

Bikarbonátos, vasas, sós, kalciumos, magnéziumos, szénsavas, hypotoniás ásványvíz.

Összetétele[szerkesztés]

Az 1957-es mintavétel idején a víz vegyi összetétele a következő:

1 kg víz tartalmaz mg
Klór 183,0
Bróm 0,05
Nitrát 2,2
Hidrokarbonát 1 845,2
Nátrium 603,5
Kálium 23,0
Lítium 0,3
Ammónia 0,7
Kalcium 92,6
Magnézium 41,3
Vas 14,2
Metakovasav 88,0
Metaborsav 36,5
Amin 0,1
Szabad széndioxid 1 907,2
Ásványtartalom 4 837,85

Kezelési javallatok[szerkesztés]

Ivóvízként a következő betegségek kezelésére használható:

  • Savhiányos gyomorgyulladás
  • Hypotoniás dyspepsia
  • Diurétikus kezelés
  • Másodlagos vérszegénység

Források[szerkesztés]

  • Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
  • Zsigmond Enikő: Csíki-havasok. Csíkszereda, 1999.
  • Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek: Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez 1. kötet. Csíkszereda, 2002.
  • Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

http://www.harghita.ro/hun/2/24/24csiksomlyo.html