Császár Elemér (fizikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császár Elemér
1942-ben
1942-ben
Született1891. december 6.
Gige
Elhunyt1955. augusztus 7. (63 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafizikus
SírhelyeFarkasréti temető (3/1-2-13)
A Wikimédia Commons tartalmaz Császár Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Császár Elemér (egyértelműsítő lap).
Császár Elemér fizikus professzor, akadémikus, emléktáblája Kaposvárott. 2003.

Császár Elemér (Gige, 1891. december 6. – Budapest, 1955. augusztus 7.) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1928).

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Császár István református lelkész és Szűcs Katalin voltak.[2] 1910-ben érettségizett a csurgói református gimnáziumban. Tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte el. 1914-ben matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1914–1918 között frontszolgálatot teljesített az első világháborúban. 1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1918–1921 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetének tanársegéde, 1921–1938 között egyetemi adjunktusa, 1924–1930 között magántanára volt. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1930–1934 között a budapesti tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Kar magántanára volt. 1935–1945 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára, a Mezőgazdasági Osztályán a Gazdasági fizika című tárgy megbízott előadó tanára volt. 1938–1940 között a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán a fizika nyilvános rendkívüli, 1940–1948 között nyilvános rendes tanára volt. 1942–1943 között az Orvostudományi Kar dékánjaként is tevékenykedett. 1948-ban politikai okokból börtönbe került; 1949-ben népbírósági ítélet alapján törölték MTA-tagságát; 1989-ben posztumusz helyreállították.[3]

Leginkább a sugárzásokkal foglalkozott; e témában bel- és külföldi szakfolyóiratokban is jelentek meg tanulmányai. A röntgensugárzás energiájának mérésére új készüléket szerkesztett. A Természettudományi Társaságnak titkára volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (3/1-2-13).

A családnál fennmaradt irathagyatéka a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárába került. A teljes anyag digitalizálásra került és online kutatható.[1]

Művei[szerkesztés]

  • A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata (Pápa, 1918)
  • Planck sugárzási elméletének újabb módosítása (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
  • A quantumemissio hypothesise a fekete sugárzás elméletében (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
  • A Planck-féle formula vizsgálata fényelektromos úton (Mathematikai és Természettudományi Értesítő; Budapest, 1923)
  • A fényelektromos jelenség (Természettudományi Közlöny, 1926)
  • Periodikus rendszerek adiabatikus invariánsai (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
  • Tárgyaknak vassal való bevonása galvanoplasztikai úton (Természettudományi Közlöny, 1927)
  • A világjáró rakéta (Budapest, 1928; újraközölve: Természet Világa, 1986)
  • A hangos film (Budapest, 1929)
  • Vizsgálatok az új kvantumelmélet köréből. Akadémiai székfoglaló (Elhangzott: 1929. július 3.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1929)
  • A kvantumelmélet (Budapest, 1930)
  • A röntgensugárzás technikai alkalmazása (Természettudományi Közlöny, 1931)
  • Időbeli és hullámmechanikai középértékek (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
  • A szívműködés vizsgálata röntgensugárral (Természettudományi Közlöny, 1934)
  • A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása (Budapest, 1934)
  • A röntgensugárzás energiájának mérése 1–5. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935–1940)
  • A rövidhullámú gyógykezelés fizikai alapelvei (Természettudományi Közlöny, 1936)
  • A sugarak világa (Budapest, 1937)
  • Anyagvizsgálat rádiumsugarakkal (Természettudományi Közlöny, 1937)
  • Az új hangos film (Budapest, 1936)
  • A röntgensugárzás adagolása: a röntgendózis mérése (Természettudományi Közlöny, 1938)
  • A hullámmechanikai perturbáció-számítás egyszerű megalapozása (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
  • Az elektronmikroszkóp (Pannonia Könyvtár. 55. Pécs, 1942)
  • A fekete sugárzás törvényei. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
  • Újabb orvosi röntgenkészülékek és röntgenlámpák (Orvosképzés, 1943).

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Kaposvári emléktáblája

2003-ban Kaposváron, a Dózsa György u. 18. szám alatt emléktáblát avattak emlékére.[4]

Források[szerkesztés]

  • Makra Zsigmond: Császár Elemér (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991)
  • Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
  • A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Pápai pedagógus lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. [Pápa], Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997.
  • Pécs lexikon. Főszerkesztő: Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Pécsi Egyetemi Almanach. 1367–1999. Császár Elemér.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 434/1955. folyószám alatt.
  3. ↑ Archivált másolat. [2019. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 24.)
  4. ↑ Balogh János: Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények
  5. ↑ Császár Elemér
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Császár_Elemér_(fizikus)&oldid=26920680”