Csákányospuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csákányospuszta
Csákányosegyháza egykori kápolnájának maradványai a XIII. századból. Az épületmaradvány műemlékvédelmi oltalom alatt áll.
Csákányosegyháza egykori kápolnájának maradványai a XIII. századból. Az épületmaradvány műemlékvédelmi oltalom alatt áll.
Közigazgatás
Település Tatabánya
Városrészek Felsőgalla
Városhoz csatolás 1947
Irányítószám 2800
Polgármester Schmidt Csaba
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Csákányospuszta (Magyarország)
Csákányospuszta
Csákányospuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 18° 28′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 18° 28′ 04″

Csákányospuszta (német nevén: Tscherkan) Tatabánya egyik külterületi városrésze, 1947-ig Felsőgallához tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Csákányospuszta fekvése országos szinten is kiemelkedő. A pár házból álló szórványnak jellegzetes mikroklímája van, sok völgyébe egész télen át nem süt be a nap. Tőle délnyugatra kezdődnek a Vértes 400 m körüli hegyei, a település közelében található a hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Csákány (487 m).

A településen keresztülfolyik a Csákány-patak, valamint átszeli az Országos Kéktúra útvonala.

Története[szerkesztés]

Csákányospusztán a nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut, annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek. Egy régész csoport kiásta a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni, valamint azt a tudomásunk szerint legalább 50 holttestet, amit elvittek. A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig is megmaradt. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett. Jelenlegi lakossága 22 fő (2001).

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a régi névből vette át, ami elég gyakori elnevezés a vidéken (Nagy-Csákány, Alsó-Csákány, Felső-Csákány, Csákány-dűlő stb.)

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A település határában található a 320-360 m magasan fekvő Mária-szakadék, itt egy önkéntes faszobrász Mária arcát véste a kereszteződés egyik törzsébe.
  • Körtvélyesi erdei temető.  Alig több, mint 15 síremlék fák között pihen. Magyar és német nemzetiségű; körvélyesi, csákányosi és a helyi lakók temetkezési helye.
  • Katonasír, a körtvélyesi erdei temető, 7 magyar katona nyughelye.
  • Romtemplom. "A helyi monda szerint IV. Béla királyt a Muhi-csata után úz vitézek menekítették biztonságba. A király nem felejtette ezt el, és a tatárok kitakarodása után, a Vértes hegység északi részét hálából nekik adta, ez lett Csákányegyháza. Az úzok és kunok, majd később a magyarok rettegett fegyverére, a csákányfokosra utal a helységnév első fele, a második pedig az ekkor épült kőtemplomra, melynek romjai ma is láthatóak."[1]
  • Béla-forrás.
  • Vértes új kilátója, amit 2015-ben adtak át.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség (magyar nyelven). Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség. (Hozzáférés: 2019. október 17.)