Cruz Quebrada vasútállomás
| Cruz Quebrada vasútállomás | |
 | |
| Ország | Portugália |
| Hely | Oeiras |
| Állomáskód | 11069104 |
| UIC állomáskód | 9469104 |
| Megnyitás | 1889. szeptember 30. |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 2 |
| Peronszélek száma | 2 |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna |
|
| Vasútvonalak | |
| |
| Elhelyezkedése | |
 Cruz Quebrada vasútállomás
Pozíció Lisszabon térképén
| |
 é. sz. 38° 41′ 60″, ny. h. 9° 15′ 08″Koordináták: é. sz. 38° 41′ 60″, ny. h. 9° 15′ 08″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cruz Quebrada vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Cruz Quebrada vasútállomás[1][2][3] a fővárost Cascaissal összekötő vonalon található, Cruz Quebradában, Lisszabon elővárosi környezetében.
Története[szerkesztés]
A Cruz Quebrada állomás a Cascais és Pedrouços közötti szakasz része, amelyet 1889. szeptember 30-án avattak fel, azonnal kétvágányú kialakításban.
1918. augusztus 7-én a Cascais-vonalat bérbe adták a Sociedade Estoril[4] vállalkozásnak. Ez a vállalat elindította a vonal modernizálásának programját, amely magában foglalta az 1926. augusztus 15-én felavatott elektromos felszerelést és több állomás, köztük a Cruz Quebrada felújítását, amelyet teljesen átépítettek. Majd 1933-ban a Sociedade Estoril további javítási munkákat végzett az állomás épületén.
1944-ben megnyílt az új vágány a Nemzeti Stadion sporttelepe és a Cruz Quebrada állomás között.
1976. december 13-án a Sociedade Estorillal lejárt a Cascais-vonal fenntartására vonatkozó szerződés, amely így a portugál vasút közvetlen birtokába került.
Vasútvonalak[szerkesztés]
Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:
- Linha de Cascais
Kapcsolódó állomások[szerkesztés]
Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:
- Algés train station (Cais do Sodré vasútállomás, Linha de Cascais)
- Caxias railway station (Cascais railway station, Linha de Cascais)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ GOMES, Levy Nunes (2006). Cruz Quebrada - Dafundo: Património e Personalidades. Oeiras: Câmara Municipal de Oeiras - Gabinete de Comunicação. 171 páginas.
- ↑ NETO, Paula; VALENÇA, Costa (2013). Ao ritmo de Cruz Quebrada - Dafundo. Oeiras: Câmara Municipal de Oeiras. 73 páginas.
- ↑ SALGUEIRO, Ângela (2008). A Companhia Real dos Caminhos de Ferro Portugueses: 1859-1891. Lisboa: Univ. Nova de Lisboa. 145 páginas
- ↑ A HISTÓRIA DA LINHA DO ESTORIL netlinha O PORTAL DA LINHA. web.archive.org, 2008. május 13. [2008. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
