Cross Road Blues

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cross Road Blues
blues
Az Interstate 49 és 61 út kereszeteződése Clarksdale-ben, (Mississippi), ahol Robert Johnson állítólag eladta a lelkét az ördögnek
Az Interstate 49 és 61 út kereszeteződése Clarksdale-ben, (Mississippi), ahol Robert Johnson állítólag eladta a lelkét az ördögnek

ZeneszerzőRobert Johnson
DalszövegíróRobert Johnson
Keletkezés1936
Ősbemutató1937

A Cross Road Blues (vagy egyszerűen „Crossroads”)[1] egy delta blues dal, amelyet Robert Johnson amerikai blueszenész írt és rögzített 1936-ban. Johnson szólódarabként adta elő énekkel, akusztikus gitárral kísérve magát. A dal a Robert Johnson-mitológia részévé vált, mivel arra a helyre utal, ahol állítólag eladta lelkét az ördögnek zenei tehetségéért cserébe.

A blueszenész Elmore James 1954-ben és 1960-1961-ben elővette a dalt. Az angol Cream együttes az 1960-as évek végén „Crossroads” címmel népszerűsítette a dalt. Blues rock interpretációjuk sok feldolgozást ihletett, és a Rock and Roll Hall of Fameen az egyik lett az „500 dal, amely alakította a rock and rollt” között. A Rolling Stone a magazin „Minden idők legfontosabb gitárfelvételei” listáján a harmadik helyre helyezte, elismerve ezzel Eric Clapton előadását.

Híres felvételek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. keresztút

Források[szerkesztés]