Costa Rica-i aranyvarangy
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Kihalt Kihalás ideje: 1989        iucn3.1 | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Incilius periglenes Savage, 1966 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Costa Rica-i aranyvarangy témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Costa Rica-i aranyvarangy témájú médiaállományokat és Costa Rica-i aranyvarangy témájú kategóriát. |
A Costa Rica-i aranyvarangy (Incilius periglenes) a varangyfélék (Bufonidae) családjának Bufo nemébe tartozó, jelenkorban (1989-ben) kihalt faja.
Előfordulása
[szerkesztés]Valaha nagy számban fordult elő a Costa Rica-i Monteverde városa fölötti, mintegy 30 km²-en elterülő trópusi köderdőben.
Megjelenése
[szerkesztés]Apró, fényes narancssárgás bőrű varangy.
Szaporodás
[szerkesztés]A hímek a pocsolya partjára gyűlnek, és türelmesen várják a nőstényeket, hogy lerakják petéiket. Amint a nőstények megérkeznek, a hímek megragadják őket, és a peterakó helyre vitetik magukat velük. A tülekedésben a hímek bármit megragadnak, ami él és mozog, néha még más hímeket is. A megragadott hím ilyenkor gyors rezgést bocsát ki, hogy a másik engedje el. A nőstény pillanatok alatt egy csomó hímet gyűjt a hátára. Mindegyik más-más testrészbe kapaszkodik, hogy ő termékenyítse meg a nőstény által lerakott petéket. Előfordul, hogy a sok hím miatt a nőstény órákon át mozdulni sem tud, amíg az erősebb hímek le nem taszigálják a gyengébbeket. A nőstény ekkor megindul a pocsolya felé, és lerak kb. 200 petét. A nyeregben maradt hímek ekkor megtermékenyítik a petéket. Egy hét alatt az összes nőstény lerakja petéit, és a varangyok újból visszatérnek az erdő talaján levő nedves talajba.
Az előbújó ebihalak a vízben maradnak, és apró növényekkel, pl. algával táplálkoznak. Ha a zápor akár csak néhány nappal is elmarad, akkor a pocsolyák kiszáradnak és az ebihalak elpusztulnak. Miután a tojásból 5 hét elteltével kikelnek, szüleik apró másává fejlődnek, és elhagyják a pocsolyát.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- Arkive.org[halott link]
