Citrin

Citrin
Általános adatok
Kémiai név	szilícium-dioxid
Képlet	SiO2
Kristályrendszer	trigonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Oxidásványok
Alosztály	1:2 típusú fém-oxidok
Azonosítás
Megjelenés	hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok
Szín	sárga
Porszín	fehér
Fény	üvegfényű, törési felületén zsírfényű
Átlátszóság	átlátszó vagy áttetsző
Keménység	7
Hasadás	nincs
Törés	kagylós
Oldhatóság	egyedüli oldószere a HF
Különleges tulajdonság	szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos
A Wikimédia Commons tartalmaz Citrin témájú médiaállományokat.

A citrin a kvarc ásvány sárga színű, drágakőként használt változata.

Ásványtani jellemzői

Színe a sárgának legvilágosabb árnyalatától a legsötétebbig változhat; citrom-, bor-, méz-, arany-, narancs- és barnássárga mind előfordulnak. A hegyikristályhoz hasonló kristályok általában 10-15 centiméter hosszat érnek el. A színeloszlás sokkal egyenletesebb, mint az ametisztekben; a nem egyenletesen színezett kristályok felhősek. A sötétsárga kristályokban gyenge pleokroizmus észlelhető. A vas színezi.

Hevítve a citrin színe, alacsonyabb hőmérsékleten, általában világosabbá válik, magasabb hőmér­sékleten a kristály megzavarosodik. A rádiumsugárzás a citrint feketésbarnára, a röntgen­sugárzás pedig barnára színezi.

Előfordulása

Európában a legjelentősebb lelőhelyek a spanyolországi Villas Buenas és Villa Seca, úgyszintén a füstkvarcot is tartalmazó Hinojosa. Egyes spanyol citrinek hevítve a madeira bor színéhez hasonló égővöröses-barnává válnak, e köveket madeira topáz név alatt forgalmazzák. A skóciai Arran barnás vagy füstös sárga citrinjei skót topáz néven ismertek.

A legtöbb citrin a brazíliai Goyaz és Minas Gerais államokból származik. Színük citrom-narancssárga.

A madagaszkári citrinek színe topázsárga.

Felhasználása

Nyers kristályainak sárga kristály a neve, csiszolva nyugati-, cseh-, skót-, spanyol-, madeira-, aranytopáz név alatt ismerik, holott a topázhoz éppen olyan kevés köze van, mint a többi kvarcváltozatnak. Népszerű és elterjedt az ékszerek között, de lakásdíszek között is megtalálható és a textilfelhasználásban is használt díszítőelemként. Egy szóval ékkőként és díszkőként egyaránt előszeretettel alkalmazzák.

Források

• Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
• Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
• Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
• Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.