Ugrás a tartalomhoz

Cikkjelölt:Projekt portfólió menedzsment

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben.
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. szeptember 1., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz.
Ez a szócikk láthatóan fordítás eredménye (valószínűleg gépi fordítás). Segíts te is átnézni, hogy ne maradjanak benne magyartalan megfogalmazások, hibás linkek és téves hivatkozások. Ha ezeket kijavítottad, bátran távolítsd el a sablont.
Ha a sablonnal nem a jelöltek között találkozol, nevezd át, vagy értesítsd a járőröket!
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A projektportfólió-menedzsment (PPM) a projektmenedzserek és a projektmenedzsment irodák (PMO-k) által használt folyamatok, módszerek és technológiák központosított kezelése annak érdekében, hogy elemezzék és együttesen kezeljék a jelenlegi vagy javasolt projekteket számos kulcsfontosságú jellemző alapján. A PPM céljai közé tartozik az optimális erőforrás-összetétel meghatározása a szállításhoz, valamint a tevékenységek ütemezése, hogy a lehető legjobban elérjék a szervezet operatív és pénzügyi céljait, miközben tiszteletben tartják az ügyfelek, stratégiai célok vagy külső valós tényezők által szabott korlátokat. A portfólió-menedzsment szabványai közé tartozik a projektmenedzsment intézet projektportfólió-menedzsment keretrendszere, a kormányzati kereskedelmi hivatal által kidolgozott portfóliókezelés, valamint a PM² alapítvány által létrehozott PfM² portfólió-menedzsment módszertan.

Kulcsfontosságú képességek[szerkesztés]

PPM biztosítja a program- és projektmenedzserek számára a nagy, program-/projektvezérelt szervezetekben az összes egymással összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges idő, erőforrások, készségek és költségvetések kezeléséhez szükséges képességeket. Keretet biztosít a problémák megoldásához és a kockázatcsökkentéshez, valamint központi láthatóságot nyújt, hogy segítse a tervező és ütemező csapatokat a projektek és programok megvalósításának leggyorsabb, legolcsóbb vagy legmegfelelőbb megközelítésében.

Folyamatmenedzsment[szerkesztés]

A folyamatkezelés olyan lépéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy megfelelő számú projektjavaslat kerüljön generálásra és értékelésre annak megállapítására, hogy a portfólióban lévő projektek egy adott halmaza végrehajtható-e (és hogyan) meghatározott időn belül véges fejlesztési erőforrásokkal. A folyamatkezelésnek három fő részösszetevője van: ötletelés, munkafelvételi folyamatok és fáziskapu áttekintések. [1] A csővezeték-kezelés alapvető feltétele, hogy az új tőkebefektetési projektek becslésére és kiválasztására vonatkozó döntéshozatali folyamatot a stratégiai tervhez igazítsák.

Erőforrás menedzser[szerkesztés]

A hangsúly a szervezet erőforrásainak hatékony és eredményes alkalmazásán van, ahol és amikor szükség van rájuk. Ezek közé tartozhatnak a pénzügyi erőforrások, a készletek, az emberi erőforrások, a műszaki ismeretek, a gyártás és a tervezés. A projektszintű erőforrás-elosztás mellett a felhasználók „ mi lenne, ha ” erőforrás-forgatókönyveket is modellezhetnek, és ezt a nézetet kiterjeszthetik a portfólióra.

Változásirányítás[szerkesztés]

A változtatási kérelmek rögzítése és rangsorolása, amelyek új követelményeket, szolgáltatásokat, funkciókat, működési korlátokat, szabályozási követelményeket és műszaki fejlesztéseket tartalmazhatnak. A PPM központi tárhelyet biztosít ezeknek a változtatási kérelmeknek, és lehetővé teszi a rendelkezésre álló erőforrások és a változó igények összehangolását az egyes projektek pénzügyi és működési korlátai között.

Pénzügyi menedzsment[szerkesztés]

A PPM segítségével a Pénzügyi Hivatal javíthatja a projektek vagy projektcsoportok pénzügyi forrásainak becslésének és kezelésének pontosságát. Ezen túlmenően a projektek értéke a szervezet stratégiai céljaival és prioritásaival összefüggésben kimutatható pénzügyi ellenőrzésekkel, valamint a haladás értékelése a szerzett érték és más projektfinanszírozási technikák segítségével. Ez egy fontos része.

Kockázat kezelés[szerkesztés]

Az egyes projekteken belüli kockázati érzékenység elemzése a portfólió bizalmi szintjének meghatározásához. A költség- és ütemezési kockázatkezelés integrálása a készenléti és kockázatkezelési tervek meghatározására szolgáló technikákkal lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy objektív képet kapjanak a projekt bizonytalanságairól. Portfólió szinten a kockázatkezelés lehetővé teszi a szervezetek számára a portfólióbefektetések védelmét és a portfólió kockázati szintjének egyensúlyát. [2]

A projektportfólió menedzsment története[szerkesztés]

A projektportfólió-kezelés gyökerei az 1950-es években megjelent pénzügyi elméletekre vezethetők vissza, amelyek gyakran kapcsolódnak Harry Markowitz úttörő munkásságához, amelyet később Nobel-díjjal ismertek el. [3] [4] Lényegében a portfólióelméletek hangsúlyozzák a különböző elemek összehangolásának fontosságát a kollektív befektetési kockázatok mérséklése érdekében. Ezek az elméletek lehetővé teszik a portfólió-előnyök optimalizálását, a korlátozott erőforrások hatékony felhasználását és kiművelését, valamint a portfólió érdekelt feleinek megfelelő figyelembevételét. [5]

Vállalati projekt portfólió kezelése[szerkesztés]

A vállalati projektportfólió-kezelés (EPPM) egy felülről lefelé irányuló megközelítés a vállalaton belüli összes projektintenzív munka és erőforrás kezeléséhez. Ez ellentétben áll a manuális folyamatok, az asztali projekteszközök és a PPM-alkalmazások egyes projektportfólió-környezetekben való kombinálásának hagyományos megközelítésével.

Üzleti illesztőprogramok EPPM-hez[szerkesztés]

A PPM-környezet gyorsan fejlődik annak eredményeként, hogy egyre inkább előszeretettel kezelik a több tőkebefektetési kezdeményezést egyetlen, az egész vállalatra kiterjedő rendszerből. Ez a központosítottabb megközelítés és az ebből eredő „ az igazság egyetlen változata ” a projekt- és projektportfólió-információkhoz biztosítja a teljesítmény átláthatóságát, amelyre a vezetésnek szüksége van az előrehaladás és a stratégiai terv nyomon követéséhez.

Az EPPM fő céljai a következőkben foglalhatók össze:

  • A megfelelő projektek és programok rangsorolása: Az EPPM irányíthatja a döntéshozókat a vállalati portfóliók stratégiai rangsorolására, tervezésére és ellenőrzésére. Azt is biztosítja, hogy a szervezet továbbra is növelje a termelékenységet és az időben történő szállítást – hozzáadott értéket, erősíti a teljesítményt és javítja az eredményeket.
  • Kiküszöbölheti a meglepetéseket: a formális portfólióprojekt-felügyelet lehetővé teszi a menedzserek és vezetők számára a lehetséges problémák azonosítását a projekt életciklusának korai szakaszában, és láthatóságot biztosít a korrekciós intézkedések megtételéhez, mielőtt azok befolyásolnák a pénzügyi eredményeket.
  • Építse be az előre nem látott eseményeket a teljes portfólióba: az egyedi projekteken belül gyakran létezik rugalmasság, de a készenléti tervezést a teljes befektetési portfólióba integrálva a szervezetek nagyobb rugalmasságot kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan, hol és mikor kell erőforrásokat allokálniuk, valamint rugalmasan kiigazíthatják ezeket. válságra adott válaszként.
  • A válaszadás rugalmasságának megőrzése: az erőforrások elosztásának alapos áttekintésével a szervezetek gyorsan reagálhatnak az eszkalálódó vészhelyzetekre, más tevékenységekből származó erőforrások manőverezésével, miközben kiszámítják, hogy ez milyen hatással lesz a tágabb üzleti tevékenységre.
  • Többet érhet el kevesebbel: A szervezetek szisztematikusan felülvizsgálhatják a projektmenedzsment folyamatokat, miközben csökkentik a hatékonyságot és automatizálják ezeket a munkafolyamatokat, valamint biztosítják az összes projekt, program és portfólió egységes megközelítését, miközben csökkentik a költségeket.
  • Biztosítson tájékozott döntéseket és irányítást: az összes projektpartner, adatpont és folyamat egyetlen integrált megoldásban való egyesítése révén a projekt, a program és a portfólió állapotának egységes nézete érhető el a szigorú ellenőrzés és irányítás keretein belül, hogy minden a projektek következetesen megfelelnek az üzleti céloknak.
  • A bevált gyakorlatok kiterjesztése az egész vállalatra: a szervezetek folyamatosan ellenőrizhetik a projektmenedzsment folyamatokat, és rögzíthetik a legjobb gyakorlatokat, ezáltal hatékonyságot biztosítanak.
  • A jövőbeli erőforrás-szükségletek megértése: a megfelelő erőforrások és a megfelelő projektek megfelelő időben történő összehangolásával a szervezetek biztosíthatják, hogy az egyes erőforrásokat teljes mértékben kihasználják, és a követelmények egyértelműen megértsék. Az EPPM szoftver lehetővé teszi a szervezet számára a teljes projektkapacitás létrehozását is.

Projekt portfólió optimalizálás[szerkesztés]

A PPM kulcsfontosságú eredménye annak eldöntése, hogy mely projekteket finanszírozzák optimális módon. A projektportfólió-optimalizálás (PPO) arra irányuló erőfeszítés, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg ilyen körülmények között.

Lásd még[szerkesztés]

  • Összesített projektterv
  • Projektmenedzsment szoftverek összehasonlítása
  • Projektmenedzsment
  • Projektmenedzsment szoftver
  • Projektmenedzsment szimuláció

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Project Pipeline Management (amerikai angol nyelven). ppmexecution.com, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2018. november 18.)
  2. ↑ Washington: PPM 101 - Portfolio Risk Management (amerikai angol nyelven). Acuity PPM, 2022. május 5. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
  3. ↑ Hansen (2022. április 12.). „Seven Decades of Project Portfolio Management Research (1950–2019) and Perspectives for the Future”. Project Management Journal 53 (3), 277–294. o. DOI:10.1177/87569728221089537. ISSN 8756-9728.  
  4. ↑ Hansen (2023. június 7.). „Principles in Project Portfolio Management: Building Upon What We Know to Prepare for the Future”. Project Management Journal 54 (6), 607–628. o. DOI:10.1177/87569728231178427. ISSN 8756-9728.  
  5. ↑ Wyzalek, John. Portfolio Management. DOI: 10.1201/9781003315902 (2023. április 20.). ISBN 9781003315902 

További irodalom[szerkesztés]

[[Kategória:Vezetési kibernetika]] [[Kategória:Vállalati fejlesztés]] [[Kategória:Projektmenedzsment típus szerint]] [[Kategória:Termékmenedzsment]] [[Kategória:Információtechnológiai menedzsment]] [[Kategória:Márkamenedzsment]] [[Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cikkjelölt:Projekt_portfólió_menedzsment&oldid=27177219”