Cikkjelölt:Moseley-törvény
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. július 3., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: nem wikiszerű, nem enciklopédikus |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Moseley-törvény egy empirikus törvény, amely az atomok által kibocsátott jellegzetes röntgensugárzásra vonatkozik. A törvényt Henry Moseley angol fizikus fedezte fel és publikálta 1913-1914 között. Moseley munkásságáig az "atomszám" csupán egy elem helye volt a periódusos rendszerben, és nem ismerték, hogy mérhető fizikai mennyiséghez kapcsolták volna. Röviden, a törvény kimondja, hogy a kibocsátott röntgensugárzás frekvenciájának négyzetgyöke hozzávetőlegesen arányos az atomszámmal.
A történelmi periódusos rendszert nagyjából az atomtömeg növelésével rendezték, de néhány híres esetben két elem fizikai tulajdonságai azt sugallták, hogy a nehezebbnek meg kell előznie a könnyebbet. Ilyen például az 58,9 atomtömegű kobalt és az 58,7 atomtömegű nikkel.
Henry Moseley és más fizikusok röntgendiffrakciót használtak az elemek tanulmányozására, és kísérleteik eredményei a periódusos rendszer protonszám szerinti rendszerezéséhez vezettek.
Mivel a könnyebb elemek spektrális emissziója a lágy röntgensugárzás tartományába esik (levegő által elnyelt), ezért a spektrometrikus berendezést vákuumba kellett zárni. A kísérleti elrendezés részleteit a "The High-Frequency Spectra of the Elements" című folyóiratcikk I.[1] és II.[2] része dokumentálja.
Moseley megállapította, hogy a vonalak (Siegbahn-jelöléssel) valóban a Z atomszámhoz kapcsolódnak.
Bohr példáját követve Moseley úgy találta, hogy a spektrumvonalak esetében ez az összefüggés egy egyszerű képlettel közelíthető, amelyet később Moseley törvényének neveztek .
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Moseley, Henry G. J. (1913). „The High-Frequency Spectra of the Elements”. The London, Edinburgh and Dublin Philosophical Magazine and Journal of Science, London-Edinburgh 26, 1024–1034. o, Kiadó: London : Taylor & Francis. DOI:10.1080/14786441308635052.
- ↑ Moseley, Henry G. J. (1914). „The High-Frequency Spectra of the Elements. Part II.”. Philosophical Magazine 27, 703–713. o.
|
Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
[[Kategória:Fizikai alapfogalmak]]