Cikkjelölt:Agresszív teszteset
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. szeptember 6., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ez a szócikk láthatóan fordítás eredménye (valószínűleg gépi fordítás). Segíts te is átnézni, hogy ne maradjanak benne magyartalan megfogalmazások, hibás linkek és téves hivatkozások. Ha ezeket kijavítottad, bátran távolítsd el a sablont. Ha a sablonnal nem a jelöltek között találkozol, nevezd át, vagy értesítsd a járőröket! |
Az agresszív teszteset (Abuse case)[1] a szoftverfejlesztési iparban használt biztonsági követelmények specifikációs modellje. A visszaélési eset kifejezés a használati eset adaptációja. A kifejezést John McDermott és Chris Fox vezette be 1999-ben, miközben a James Madison Egyetem Számítástechnikai Tanszékén dolgozott.[1] Szerzői definíciója szerint a visszaélési eset egy rendszer és egy vagy több szereplő közötti teljes interakció olyan típusa, ahol az interakció eredménye káros a rendszerre, az egyik szereplőre vagy a rendszer egyik érintettjére nézve. A teljességet nem tudjuk pusztán a szereplők és a rendszer közötti koherens tranzakciók alapján meghatározni. Ehelyett a visszaélést olyan interakciók alapján kell meghatároznunk, amelyek tényleges kárt okoznak. A teljes visszaélési eset egy szereplő és a rendszer közötti interakciót határoz meg, amely az egyik szereplőhöz, az egyik érdekelthez vagy magához a rendszerhez kapcsolódó erőforrás károsodását eredményezi.
Az általuk használt jelölés hasonlónak tűnik a Misuse case-ekhez, de különbségekről számol be Chun Wei a "Misuse Cases and Abuse Cases in Eliciting Security Requirements" című írásában.[2]
Áttekintés[szerkesztés]
A használati esetek specifikálják a szoftver és más fejlesztés alatt álló termékek szükséges viselkedését, alapvetően strukturált történetek vagy forgatókönyvek részletezik a szoftver normál viselkedését és használatát. Az abuse case-ek kiterjesztik az UML jelölést az ilyen rendszerekben fellépő visszaélések modellezésére.
A felhasználási terület[szerkesztés]
Abuse case-eket leginkább a biztonsági követelmények felderítésének területén használják.
Alapkoncepciók[szerkesztés]
Egy abuse case diagram létrehozása egy megfelelő használati eset diagrammal együtt történik, de nem ugyanabban a diagramban (ellentétben a Misuse case-zel). Nincs új terminológia vagy speciális szimbólum bevezetve az abuse case diagramokhoz. Azokat ugyanazzal a szimbólumokkal rajzolják, mint egy használati eset diagramot. A két diagram megkülönböztetésére a használati eset diagramot és az abuse case diagramokat külön tartják, és összekapcsolják. Ezért az abuse case-ek nem jelennek meg a használati eset diagramokban, és fordítva.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b John McDermott and Chris Fox (1999. december 1.). „Using Abuse Case Models for Security Requirements Analysis”. Proceedings of the 15th Annual Computer Security Applications Conference, 1999. (ACSAC '99), 55–64. o.
- ↑ Chun Wei (Johnny), Sia, Misuse Cases and Abuse Cases in Eliciting Security Requirements, http://www.cs.auckland.ac.nz/compsci725s2c/archive/termpapers/csia.pdf
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Abuse case című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.