Cikkjelölt:A kurtizán (Van Gogh)
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. június 5., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| A kurtizán, (Eisen után) | |
 | |
| Művész | Vincent Van Gogh (1887 körül) |
| Múzeum | Van Gogh Museum, Amsterdam |
A kurtizán címmel reprodukciót készített Van Gogh Keisai Eisen után, amikor a japonizmusban próbálta ki magát.
Van Gogh 1885-ben Antwerpenben kezdett érdeklődni a japán ukiyo-e fatömbnyomatok iránt, és ezeket használta műterme falainak díszítésére; míg Párizsban több százat gyűjtött be belőlük. Kipróbálta magát a japonizmusban, és a Paris Illustre című magazin The Courtesan or Oiran (1887) reprodukciójának figuráját követte Keisai Eisen után, amelyet aztán grafikusan kinagyított egy festményen.
Gondolj csak arra; nem szinte új vallás, amit ezek a japánok tanítanak nekünk, akik olyan egyszerűek és úgy élnek a természetben, mintha maguk is virágok lennének? És úgy tűnik számomra, hogy nem tudnánk a japán művészetet tanulni anélkül, hogy sokkal boldogabbak és vidámabbak lennénk, és ez arra késztet, hogy visszatérjünk a természethez, annak ellenére, hogy tanultunk és dolgozunk a konvenciók világában. - Vincent Van Gogh
Van Gogh 1886 márciusában Párizsba költözött, ahol megosztotta öccse, Theo lakását a rue Lavalon, a Montmartre-ban, és Fernand Cormon stúdiójában tanult. Júniusban a testvérek egy nagyobb lakást vettek a rue Lepic 54. szám alatt.
Párizsban Vincent portrékat festett barátairól és ismerőseiről, csendéleteket, Le Moulin de la Galette képeit, jeleneteket Montmartre-ban, Asnières-ben és a Szajna mentén.
A déli tartózkodásról, még ha drágább is – nézd, szeretjük a japán festészetet, megtapasztaltuk a hatását – az összes impresszionistában van ez a közös – [akkor miért ne mennénk Japánba], más szóval arra, ami Japán megfelelője, a déli? Úgy gondolom tehát, hogy az új művészet jövője még mindig délen van. - Vincent Van Gogh
[[Kategória:Van Gogh festményei]]