Cikkjelölt:Üzleti architektúra

A vállalati építészet a vállalati szektorban egy olyan tudományterület, amely "az alapvető képességek, a végigvitt értékátvitel, az információ és a szervezeti struktúra holisztikus, többdimenziós vállalati nézeteit képviseli; valamint ezeknek a vállalati nézeteknek és stratégiáknak, termékeknek, politikáknak, kezdeményezéseknek és érdekelteknek a kapcsolatait." Az alkalmazás során a vállalati építészet hidat képez az egy vállalat üzleti modellje és üzleti stratégiája egyik oldala, valamint az üzleti funkcionalitás másik oldala között. Gyakran lehetővé teszi a Stratégiától a Végrehajtásig módszertan alkalmazását.

Azok az emberek, akik fejlesztik és fenntartják a vállalati építészetet, vállalati építészeknek nevezik őket.

Áttekintés

A "vállalati építészet" kifejezést gyakran használják a vállalat vagy egy üzleti egység architekturális leírására, egy architekturális modellre vagy magára a szakmára. Az Object Management Group (OMG) Üzleti Architektúra Munkacsoportja (2010) azt írja, hogy "egy vállalat vázlatot ad, amely közös megértést nyújt a szervezetről, és a stratégiai célokat és taktikai igényeket összehangolja."[4] Az OMG szerint egy ilyen vázlat leírja "a vállalat szerkezetét annak kormányzati szerkezete, üzleti folyamatai és üzleti információi szerint."[5] Ennek megfelelően a vállalati építészeti szakma elsősorban ezeknek a vállalat elemeinek motivációs, operatív és elemzési kereteire összpontosít, illetve ezek közötti kapcsolatokra.[4]

A vállalati építészet kulcsfontosságú jellemzője, hogy valós üzleti vonatkozásokat képvisel, valamint azt, hogy hogyan interakcióznak egymással. Egy interdiszciplináris gyakorlat területe, amely azzal foglalkozik, hogy definiálja és elemzi azokat az aggodalmakat, hogy egy vállalat mit csinál, hogyan csinálja, hogyan van szervezve és hogyan valósítja meg az értéket.[6] Arra használják, hogy versenyképes struktúrákat és folyamatokat tervezzenek, meglévő erősségeket hasznosítsanak, és azonosítsanak olyan potenciális befektetési lehetőségeket, amelyek előreviszik a vállalat céljait és ösztönzik az innovációt.[7] Az ilyen vállalati építészeti erőfeszítésekből származó termékeket arra használják, hogy terveket fejlesszenek ki, üzleti döntéseket hozzanak és irányítsák azok végrehajtását.[6]

A gyakorlatban a vállalati építészet munkája önállóan vagy részeként történhet egy vállalati építészetnek. Míg a vállalati építészet gyakorlata régen elsősorban a technológiai változásokra összpontosított, a gyakorlat gyorsan fejlődik ahhoz, hogy szigorú üzleti építészeti megközelítést használjon a szervezeti és motivációs változások kezelésére is. Az üzleti építészet és a vállalati építészet közötti összhang természetes architekturális összhang két kapcsolódó terület között. Az üzleti építészet bemutat egy vállalatot az IT-architektúra hiányában, míg a vállalati építészet egy átfogó keretrendszert kínál az üzleti és az IT-architektúra számára.

Az üzleti építészet története

Egy szervezet különböző nézőpontjai: Annak érdekében, hogy a vállalkozás integrált nézetét kifejlesztsük, általában különböző nézőpontokat fejlesztenek ki az szervezetről. Minden "nézet" általában egy diagram, amely megjeleníti egy szervezet megértésének módját, kiemelve a specifikus információkat róla. Az osztályozó Társaság által tételezi fel az elkésárous nézeteki vállalkozás, amelyek számos vállalkozásaspektusát művelik:

Az üzleti építészet fogalma az évek során fejlődött. A 80-as években vezették be az építészeti területek és a vállalati tervezés tevékenységként. Az 2000-es években felgyorsult az üzleti építészet tanulmányozása és koncepciófejlesztése. A 2000-es évek végére az első kézikönyvek jelentek meg az üzleti építészetről, külön keretrendszerek fejlesztése történt az üzleti építészet számára, külön nézetek és modellek az üzleti építészethez további építés alatt álltak, az üzleti építészként történő munkavégzés szakmája is fejlődött, és egyre több vállalat vette fel az üzleti építészetet a tevékenységi körébe.

A 2015-ig a vállalati építészet elfogadott gyakorlattá vált. A vállalati építészet tudásanyaga kidolgozásra került, és évente többször frissítik, az érdeklődés az akadémiai világból és a felsővezetéstől nő.

Üzleti architektúra témák

Különböző nézetek egy szervezetről

Az egyetlen szervezeti nézet kialakítása érdekében általában több különböző nézetet fejlesztenek ki egy vállalatról. Minden "nézet" általában egy diagram, amely módot kínál a vállalat megértésére azzal, hogy kiemeli bizonyos információkat róla. A vállalat kulcsfontosságú nézetei, amelyeket a vállalati architektúra általában nyújt, több szempontot ölelnek fel; az Object Management Group (2012) a következőképpen foglalja össze őket:

• Az Üzleti Stratégia nézet rögzíti a taktikai és stratégiai célokat, amelyek előreviszik az szervezetet...
• Az Üzleti Képességek nézet leírja az vállalkozás elsődleges üzleti funkcióit, és részletezi azokat a részeket a szervezetben, amelyek ezeket a funkciókat elvégzik...
• Az Értékáram nézet meghatározza az értéket szállító tevékenységek összeségét külső és belső érdekelt feleknek...
• Az Üzleti Tudás nézet meghatározza azokat a közös szemantikákat (pl. ügyfél, rendelés és szállító), amelyek vannak a szervezeten belül, és az ezek közötti szemantikai kapcsolatokat (pl. ügyfél név, rendelés dátuma, szállító neve)...
• Az Szervezeti nézet tartalmazza a szerepkörök, képességek és vállalkozási egységek közötti kapcsolatokat, ezeknek az egységeknek az alcsoportokba bontását, valamint ezeknek az egységeknek belső vagy külső irányítását.[5]

Az említett nézetek mellett a nézeteket összekötő kapcsolatok alkotják az üzleti építészeti végrehajtás alapját is. Ez a struktúra biztosítja a kulcsfontos célok elérését; különböző üzleti forgatókönyvek tervezését és végrehajtását; valamint az üzleti érték szállítását.[5]

Üzleti stratégia

A 2006-os "Üzleti építészet: Egy új paradigma a vállalkozási stratégia és az ICT kapcsolatához" című cikkben Versteeg & Bouwman részletezték az üzleti stratégia és az üzleti építészet közötti kapcsolatot. Így fogalmaztak:

Az üzleti építészet közvetlenül az üzleti stratégián alapszik. Ez a következő építészetek alapja (stratégia beágyazás), ahol különböző aspektusokra és diszciplínákra bontják. Az üzleti stratégia elemei lehetnek olyan tételek, mint a stratégiai nyilatkozatok, a szervezeti célok és célkitűzések, a generikus és/vagy alkalmazott üzleti modellek, stb. A stratégiai nyilatkozatokat hierarchikusan elemzik és rendezik, olyan technikák segítségével, mint a minőségi hierarchikus csoportanalízis. E hierarchia alapján a kezdeti üzleti építészet tovább fejlesztésre kerül, használva általános szervezeti strukturálási módszereket és vállalkozási gazdálkodás elméletét, mint az eszközök és erőforrás elméleteit és a gazdasági tevékenység strukturálásának elméleteit.[14]

Versteeg & Bouwman továbbá megállapították, hogy az "információarchitektúrát, technikai építészetet, eljárási építészetet kívül más nézőpontok a szervezeten közelebb állnak: Az üzleti építésképzés különböző részei (funkciók, fogalmak és folyamatok) mint kötelező kiindulópont szolgálnak a különböző következő építészeti megoldásoknak. Előstrukturálja más építészeteket. Az üzleti építészeti modellek világosságot teremtenek az alig kibontott viszonyokban az üzleti stratégia és az üzleti tervezés között."[14]

Megközelítések az üzleti architektúrához

Az Üzleti Építészeti Céh

A Business Architecture Guild fő célja a "legjobb gyakorlatok elősegítése és a vállalati architektúra tudásbázisának bővítése". A Guild egy nonprofit, nemzetközi tagszervezet a gyakorlók és azok számára, akik érdeklődnek a vállalati architektúra területének fejlesztése iránt. A BIZBOK(R) vezérigazgató szerint a Guild az evolválódó gyakorlatok és diszciplínák középpontjává pozícionálja magát.

A 2010 végén alapított Guild 2011 őszén nyitotta meg tagságát az A Guide to the Business Architecture Body of Knowledge(R) (BIZBOK(R) Guide) kezdeti kiadása alapján. A jelenleg 13-as verziójú BIZBOK(R) egy "gyakorlati útmutató az üzleti architektúrával foglalkozó szakemberek és magánszemélyek számára, akik az üzleti architektúrát szeretnék használni az üzleti kihívások kezelésére. Ez a gyakorlati útmutató számos vállalattól és üzleti architektúrától gyűjtött bevált gyakorlatok formájában jelenik meg. vezetők."

Az Üzleti Építészeti Egyesület

A Business Architecture Association egy DePaul alapú szervezetként indult, ahol a szakemberek gyűltek össze, hogy megosszák és felfedezzék az üzleti építészettel kapcsolatos új ötleteket. Később formális szervezetté formálódott, amely arra törekedett, hogy helyi fejezeteket hozzon létre, ahol a szakemberek összegyűlhettek és megoszthatták ötleteiket az üzleti architektúrával kapcsolatban. Ezen túlmenően egy fejezetalapú szervezet felépítéséhez a Business Architecture Association erős szakemberekből álló csoportot tömörített, hogy összeállítsák az első gyakorlóvizsgát. Végül a Business Architecture Association hivatalossá tette a vizsgát, és ez lett az okleveles gyakorló vizsga béta verziója. 2014-ben a Business Architecture Guild és a Business Architecture Association egyesítette erőit, ahol a béta vizsga a Business Architecture Guild minősítési programjának sarokköve lett, hogy megszilárdítsa az üzleti építészet gyakorlatát a piacon.

Az ASATE Group Business Capability Framework

Az ASATE Group Business Capability Framework a vállalati képességekre és azokat felépítő nyolc típusú építőelemre (folyamatok, funkciók, szervezeti egységek, know-how eszközök, információs eszközök, technológiai eszközök, márkák és természeti erőforrások) támaszkodik a vállalati architektúra modellezéséhez. Ez a keretrendszer öt kritériumot vett figyelembe: (1) összhangban kell lennie az ANSI/IEEE 1471-2000 szabvány szerinti architektúra meghatározásával; (2) össze kell kapcsolódnia a vállalati stratégiával, nevezetesen a képességekkel; (3) közös vállalati kifejezésekre és azok definícióira kell támaszkodnia; (4) minden szükséges építőelem típust tartalmaznia kell a teljes vállalati architektúra modellezéséhez; és (5) nem szabad túlsúlyosnak lennie a felesleges építőelem típusokkal.

Vállalati építészeti keretrendszerek, amelyek üzleti építészeti megközelítéseket ölelnek fel

Zachman-keretrendszer

A Zachman keretrendszer egy népszerű vállalati építészeti keretrendszer, amelyet üzleti építészek használnak. A keretrendszer alapvető vállalati fogalmak ontológiát szolgáltat, amelyek hat kérdező kategória metszetéből származnak: Mit, Hogyan, Hol, Ki, Mikor, Miért, és hat nézőpont: Vezető, Üzleti vezetés, Architekt, Mérnök, Technikus, és Vállalat. Tipikusan az üzleti építészek az első két nézőponttal kapcsolatos fogalmakkal foglalkoznak: Vezető és Üzleti Vezetés. A Vezető nézőpont a vállalkozás hatókörével és kontextusával foglalkozik. Az Üzleti Vezetési nézőpont a vállalati meghatározási modellekről szól.[18]

Az objektumkezelő csoport

Az Object Management Group (OMG) modellezési szabványai, beleértve a Unified Modeling Language (UML), Model Driven Architecture (MDA), Business Motivation Model (BMM), Business Vocabulary and Rules Szemantikája (SBVR) és a Business Process Modeling Notation (BPMN), valamint a Döntési Modell és Notáció (DMN) lehetővé teszik a szoftverek és más folyamatok hatékony vizuális tervezését, végrehajtását és karbantartását, ideértve az IT rendszerek modellezését és a Vállalati Folyamatkezelést is. Jelenleg az OMG a Value Delivery Modeling Language (VDML) fejlesztésén dolgozik, standard modellezési nyelv az üzleti működés elemzésére és tervezésé középpontjában az érték létrehozására és cseréjére összpontosítva [19]

A nyílt csoport

Az Open Group Architecture Framework (TOGAF) az Open Group közösségalapú szabványtervezési erőfeszítése egy olyan módszerek és eszközök leírására, amelyeket az építészet alkalmaz. Az Open Group által fejlesztett és folyamatosan fejlesztett keretrendszer egy érdeklődő egyénekből és vállalatokból álló konzorcium által alkotott információtechnológia.

A TOGAF szerint az Üzleti Architektúra "meghatározza az üzleti stratégiát, a kormányzást, a szervezetet és a kulcsfontosságú üzleti folyamatokat".[20] A TOGAF négy architektúra területének egyikének tekinti az Üzleti Architektúrát, amely az összes vállalati architektúra alhalmazát képviseli, a másik három architektúra terület pedig az Alkalmazás Architektúra, az Adat Architektúra és a Technológiai Architektúra. A TOGAF kulcsfontosságú eleme, az Architektúra Fejlesztési Módszer, az Üzleti Architektúra kifejlesztését szükséges előfeltételként határozza meg más építészeti területek fejlesztése során, és útmutatást nyújt a fejlesztési lépések és általános artefaktumok tekintetében.[20]

Ipari referencia modellek

Az ágazati referencia modellek olyan keretrendszerek vagy modellek, amelyek egy bevált gyakorlatokat tartalmazó szerkezeteket, folyamatokat, tevékenységeket, ismereteket és készségeket nyújtanak. A Business Architecture Guild referencia modelleket biztosít számos ágazat számára, beleértve a kormányzatot, a pénzügyi szolgáltatásokat, az egészségügyet, a közlekedést és a közös referencia modellt.[21] Egyéb szervezetek kezdenek kiegészítő modelleket fejleszteni más ágazatok számára.

Egyéb iparági modellek

Sok további üzleti modell létezik, amelyek kapcsolódhatnak az üzleti architektúrához, de más megközelítésekből származnak, például működési modellek és alacsonyabb szintű folyamatkeretrendszerek. Ezek közé tartoznak:

• Az eTOM (Business Process Framework), amelyet a TM Fórum publikált, leírja a távközlési iparág szolgáltatója által igényelt összes üzleti folyamatot, és meghatározza a kulcsfontosságú elemeket és azok kölcsönhatását.
• A Process Classification Framework (PCF), amelyet az APQC publikált, egy közös nyelvet teremt a szervezetek számára, hogy átfogóan definiálják és kommunikálják a munkafolyamatokat redundanciák nélkül. A szervezetek azt használják, hogy támogassák a benchmarkingot, kezeljék a tartalmat, és más fontos teljesítménykezelési tevékenységeket végezzenek.
• A Supply Chain Operations Reference (SCOR) egy szerzői jogi védelem alatt álló folyamatreferencia modell volt, amelyet a Supply-Chain Council publikált. A Supply-Chain Council 2014-ben fuzionált az APICS-szel.
• Az OpenReference egy nyílt, szerkeszthető referencia az üzleti területekhez, amely egy közös nyelvre törekszik a vállalati teljesítmény, folyamatok, gyakorlatok és fogalmak leírásához. A hivatkozást az OpenReference kezdeményezés önkéntesei tartják karban.

Lásd még

• Képességmenedzsment az üzleti életben
• Komponens üzleti modell

További irodalom

• Whelan, J.. Business Architecture: A practical guide. Ashgate (2012). ISBN 978-1-4094-3859-5 
• Ross, Jeanne. Enterprise Architecture As Strategy: Creating a Foundation for Business Execution. Harvard Business Review Press (2006). ISBN 978-1591398394 
• Poulin, Michael. Architects Know What Managers Don't: Business Architecture for Dynamic Market. BuTechCon (2013). ISBN 978-0-9575199-0-9 
• Ulrich, William. Business Architecture: The Art and Practice of Business Transformation. Megan-Kiffer Press (2010). ISBN 978-0-929652-15-3 
• Versteeg (2006). „Business Architecture: A new paradigm to relate business strategy to ICT”. Information Systems Frontiers 8 (2), 91–102. o. DOI:10.1007/s10796-006-7973-z.  
• Whittle, Ralph. Enterprise Business Architecture: The Formal Link between Strategy and Results. CRC Press (2004). ISBN 978-0849327889 
• , 2016