Közönséges rétisáska

Közönséges rétisáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Pseudochorthippus;
Tudományos név
	Pseudochorthippus parallelus; (Zetterstedt, 1821)
Szinonimák
	Chorthippus parallelus
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges rétisáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges rétisáska témájú médiaállományokat és Közönséges rétisáska témájú kategóriát.

A közönséges rétisáska (Pseudochorthippus parallelus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A közönséges rétisáska testhossza a hím esetében 13-16 mm, a nőstény 18-22 mm. Viszonylag kis termetű, karcsú alkatú faj. Alapszíne igen változatos lehet, többnyire teljesen zöld vagy zöld, de a háta barna. Előfordulnak okkersárga, barna, vöröses vagy lilás színváltozatok is. A potroh oldala gyakran sötét (vagy akár fekete), egyes populációiban a hímek potrohvége narancsos-vöröses lehet. A torpajzs élei egyenesek vagy kissé befelé ívelnek. A hímek csápjainak vége némileg kifelé görbül. A hátsó térdek sötétek. A hímek szárnya eléri a potrohvéget, a hátsó szárnyak kb. az első szárnyak felénél (még a stigmafolt előtt) érnek véget. A nőstények szárnya jóval rövidebb, kb. a harmadik potrohszelvényig ér. A hosszúszárnyú változat viszonylag gyakori. A nőstények tojókampói rövidek, alig látszanak a potroh végén. Az Alpok magasabb régióiban élő példányok sötétebbek, torpajzs-éleik íveltebbek, a nőstények szárnya és tojókampója hosszabb; összességében nehezebb elkülöníteni a közeli rokon lápréti sáskától.

Éneke közepesen hangos. A ciripelés 1-4 másodpercig tartó strófákból áll, melyek nagyjából szabályos időközönként követik egymást.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A lápréti sáska hasonlít hozzá, amellyel közös élőhelyen is előfordulhat és a két faj hibridizálódhat.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos, Dél-Spanyolországtól egészen Mongóliáig. Európában a Brit-szigeteken (az Ír-sziget kivételével) és északon Lappföldig is megtalálható általánosan elterjedt és gyakori sáska. Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj.

Életmódja[szerkesztés]

Élőhelyét illetően nem válogatós, szinte mindenféle füves területen, gyepekben, legelőkön, tisztáson, nedves réten, útszélen egyaránt megtalálható kb. 2500 méteres magasságig. Csak a nagyon száraz vagy nagyon ritkás vegetációjú élőhelyeket kerüli. Különféle füvekkel táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel júniustól novemberig találkozhatunk. A nőstény lehetőleg közepesen nedves talajba rakja petéit 8-9-es csomagokban. Egy vagy két telelést követően a petékből tavasszal kelnek ki a lárvák, amelyek a hímek esetében négyszer, a nőstényeknél négyszer vagy ötször vedlenek.

Magyarországon nem védett.