Ceratozamia miqueliana
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ceratozamia mexicana (Hamburg, pálmaház)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| {{{status}}} | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Ceratozamia miqueliana H. Wendl., 1854 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ceratozamia miqueliana témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ceratozamia miqueliana témájú kategóriát. |
A Ceratozamia miqueliana a cikászok (Cycadophyta törzsébe sorolt bunkóspálmafélék (Zamiaceae) családjában a Ceratozamia nemzetség leglátványosabbnak tartott faja. Némely szerzők[1] szerint nem önálló faj, hanem a Ceratozamia mexicana egyik változata (Ceratozamia mexicana var. miqueliana). Különösen ritka és még a többi bunkóspálma fajnál is jobban veszélyeztetett (az IUCN vörös listáján V. kategóriájú).
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Mexikó Chiapas, Veracruz és Tabasco tagállamaiban, a Mexikói-öböl partvidékén egy szűk sávban endemikus.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Fásszárú, törzse mintegy másfél méter magasra nő. Látványos kinézetét annak köszönheti, hogy párosan szárnyalt, leveleinek lecsüngő levélkéi a többi Ceratozamia fajnál megszokottnál jóval szélesebbek. A levélkék széle nem hullámos.
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
A vegyes: örökzöldekből és lombhullató fákból álló síksági esőerdők növénye; 600 m fölé már nem kapaszkodik föl. A legjobban árnyékban nő — akkor, ha a tövét nedves szalmaréteggel jól betakargatjuk. A fagyra és a huzatra érzékeny. Számos állat (házas és meztelen csigák, pajzstetvek, szöcskék) előszeretettel károsítja.
