Bélhám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az éhbél (jejunum) hámjának mikrobolyhai. (Elektronmikroszkópos felvétel)

A bélhám a vékonybelet és vastagbelet borító kutikulás hengerhámszövet[1]

Szerepe, jellemzői[szerkesztés]

Elsősorban az emésztőrendszer működésében[2] vesz részt, emellett részét képezi az immunrendszernek is, mivel akadályt képez a kórokozóknak és olyan (TLR4) receptorokat[3] fejeződnek ki sejtjei a felszínükön, amelyek Gram negatív baktériumok lipopoliszacharidjait képesek felismerni). Az emlősök béltraktusát egyrétegű hámszövet fedi, sejtjei 4-5 naponta kicserélődnek.[4] A vékonybélbeli hámsejtek felszínét mikrobolyhok, kesztyűujjszerű sejtnyúlványok fedik, amelyek a tápanyag felszívást végző felületet jelentősen megnövelik, a sejtek között pedig speciális sejt-sejt kapcsolatok, tight junction-ok zárják el az utat, így téve a hámszövetet a kórokozók, és a folyadékban oldott molekulák számára is átjárhatatlanná.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.
  2. William F. Ganong. "Az orvosi élettan alapjai". Medicina Kiadó (1990)). ISBN 963-241-783-6 
  3. Lippincott's Illustrated Reviews: Immunology. Paperback: 384 pages.. ISBN 0781795435. ISBN 978-0781795432. Page 17 (2010) 
  4. van der Flier, Laurens G. (2009). „Stem Cells, Self-Renewal, and Differentiation in the Intestinal Epithelium”. Annual review of physiology 71 (1), 241–260. o. DOI:10.1146/annurev.physiol.010908.163145. PMID 18808327.  [halott link]

Források[szerkesztés]

Külső link[szerkesztés]

Blue Histology Archiválva 2010. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)