Bárium-oxid
Bárium-oxid | |
Más nevek | Bárium-monoxid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1304-28-5 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | BaO |
Moláris tömeg | 153,3 g/mol |
Megjelenés | fehér, szilárd |
Sűrűség | 5,72 g/cm³, szilárd[1] |
Olvadáspont | 1918 °C[1] |
Forráspont | 2000 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | Reagál, bárium-hidroxid keletkezik[1] |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | köbös |
Koordinációs geometria |
Oktaéderes |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
R mondatok | R20/22[1] |
S mondatok | (S2), S28[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Bárium-hidroxid Bárium-peroxid |
Azonos anion | Kalcium-oxid Stroncium-oxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A bárium-oxid a bárium oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete BaO. Közönséges körülmények között fehér színű por. Ha szennyezett, gyakran sárgásszürke színű. Mérgező hatású, mint minden vízben oldódó báriumvegyület.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A fluorral és a klórral alacsonyabb hőmérsékleten is reagál. Magasabb hőmérséklet szükséges, hogy reakcióba lépjen brómmal és jóddal. Ezekben a reakciókban a bárium halogénvegyületei képződnek. Kénnel való reakcióját tűzjelenség kíséri. Magasabb hőmérsékleten foszforral és arzénnel is reakcióba lép. Ezek a reakciók igen hevesek. Ha foszforral reagál, foszfid és foszfát, ha arzénnel, arzenid és arzenit keletkezik. Bárium-karbiddá alakul szénnel hevítve, ha szilíciummal hevítik, bárium válik szabaddá belőle. Ha hidrogén-halogenid savakban oldják, a bárium halogénsói keletkeznek. Magasabb hőmérsékleten bárium-szulfiddá alakul, ha kén-hidrogénnel reagál, bárium-szulfittá, ha kén-dioxiddal lép reakcióba. A száraz bárium-oxid szén-dioxiddal nagyon lassan reagál, de nedvesen könnyen képződik bárium-karbonát. Már kevés víz hatására is nagy hőfejlődés közben bárium-hidroxiddá alakul. Erősebb bázis, mint a kalcium-oxid. 500 °C körül reakcióba lép a levegő oxigénjével és bárium-peroxiddá alakul.
Előállítása
[szerkesztés]Bárium-oxid keletkezik, ha szén jelenlétében hevítenek bárium-karbonátot.
Ha a bárium-nitrátot erősen hevítik, igen tiszta bárium-oxid képződik.
Felhasználása
[szerkesztés]Korábban bárium-peroxid előállítására használták, amiből hidrogén-peroxidot gyártottak.
Felhasználják az üveggyártásban tejüveg készítésekor, bárium-hidroxid gyártásánál, illetve laboratóriumokban vízelvonószerként.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret