Buxtehude

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buxtehude
Buxtehude Ewer Margareta.jpg
Buxtehude címere
Buxtehude címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Járás Stade
Rang város
Alapítás éve 959
Irányítószám 21614
Körzethívószám 04161
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 40 173 fő (2015. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 5,0 m
Időzóna CET, UTC+1
Buxtehude (Németország)
Buxtehude
Buxtehude
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 28′ 37″, k. h. 9° 42′ 04″Koordináták: é. sz. 53° 28′ 37″, k. h. 9° 42′ 04″
Buxtehude (Alsó-Szászország)
Buxtehude
Buxtehude
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Stade térképén
Elhelyezkedése Stade térképén
Buxtehude weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Buxtehude témájú médiaállományokat.

Buxtehude település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 40 173 fő (2015. dec. 31.)[1]. Buxtehude Neuenkirchen, Nottensdorf, Apensen, Beckdorf, Moisburg, Neu Wulmstorf, Jork, Apensen és Horneburg községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Pinnebergtől délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Felle Buxtehude gel1905.jpg
BuxtehuderBrauhaus.jpg
bélyegkép;

A település nevét 959-ben említették először Buochstadon (= Stade) néven, 1135-ben Buchstadihude, majd később neve Buxtehude alakká változott.

1285-ben kapta meg hivatalosan a városi rangot. A város 1363-tól tagja lett a Hanza-szövetségnek is, ez időre esik fénykora is. A Reformáció Buxtehudet 1541-ben érte el. Később a harmincéves háború és a nagy pestisjárvány Buxtehudet is érintette. 1632-ben a svéd csapatok foglalták el a várost, majd 1811 és 1814 között francia megszállás alatt volt.

1885-től Buxtehude önálló közigazgatási egység lett Jork kerületben, 1932 -től pedig a Stade kerülethez tartozik.

boszorkányüldözés[szerkesztés]

A város területén a boszorkányüldözések csúcsidőszaka a 16. század végére és a 17. század elejére esett.

Buxtehudeben 1540-1644 között összesen 21 boszorkányper volt, melyből 18 végrehajtásra is került.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Péter templom - háromhajós, boltíves tégla bazilika.
  • Favázas házak
  • West torony - a 13. század végén épült. Eredeti tornya 1853-ban elpusztult villámcsapás következtében. Az ezt követő helyreállítás Carl Ludwig Wilhelm hamburgi építész tervei szerint történt.
  • Flethmühle - 19. századi malom, 1979-ben alakították át lakó- és kereskedelmi épületté.
  • Múzeum - Favázas homlokzattal

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Gerhard Halepaghe (1420-1485), pap, tanár
  • Hermann Langenbeck (1452-1517) ügyvéd és hamburgi polgármester
  • Johann Hinrich Roding (1763-1815) lexikonszerző
  • Heinrich Denicke (1856-1943) ügyvéd, polgármester 1903-1924
  • Otto Lemmermann (1869-1953), a mezőgazdasági vegyész
  • Hermann Blumenthal (1903-1941), német tudós és könyvtáros
  • Karl Stackmann (1922-2013), német tudós
  • Helga Wex (1924-1986), politikus
  • Adolf KöHNKEN (* 1938), filológus
  • Harmen Thies (* 1941), egyetemi tanár
  • Bernd Raebel (* 1948), ügyvéd
  • Wolf-Joachim Clauss (* 1950), vezérőrnagy
  • Thomas Glagow (* 1961), zenei producer és rádiós műsorvezető
  • Stefan Kroll (született 1965), történész
  • Paul Halcke (1662-1731), matematikus, csillagász és számolási mester meghalt, itt
  • Nicolaus Rohlfs (1695-1750), matematikus és csillagász, 1731 és számolási Master ( "Arithmetikus") itt halt meg
  • Lorenz Joachim Müller (1716-1771), 1745-1762 a Buxtehuder Gymnasium rektora, itt halt meg
  • Heinrich Wilhelm Rotermund (1761-1848), 1786-1792 a Buxtehuder Gimnázium rektora
  • Peter Robert Hofstätter (1913-1994), szociálpszichológus, itt halt meg

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]