Bulé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bulé az ókori Görögország poliszait (Gr. πολις, többes száma πολεις) vagy poliszszövetség napi ügyeit vivő tanács neve volt. Kezdetben az uralkodó nemesekből álló tanácsadó szerve volt, később az oligarchia idején a tagsága örökölhető is lehetett, majd a demokráciában a népgyűlés alá rendelték és tagjait sorsolták.

Sok bulé működéséről keveset tudunk, Athént kivéve, ahonnan sok forrás maradt fenn.

Az athéni bulé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti athéni tanács az Areioszpagosz volt, a volt arkhónok karakterében arisztokratikus testülete.

A szolóni bulé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az athéni bulé – mint tanácsadó jellegű testület – létrehozását Szolón arkhónnak tulajdonítják i. e. 594-ben. Eredetileg 400 emberből állt – ezért négyszázak tanácsa néven is ismerjük –, ahol 100 ember jött Athén mind a négy vagyoni osztályból. Nagyon keveset tudunk a bulé ekkori működéséről, sőt még a létezését is vitatják egyesek. Mindenesetre a létezésének bizonyítékai olyan erősek, mint bármilyen intézménynek a i. e. 6. századból.

Kleiszthenész reformjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kleiszthenész reformjai során i. e. 508-ban a bulé 500 tagra bővült – ezért ötszázak tanácsa néven is ismerjük – ahol 50 tag jött a tíz újonnan létrehozott phüléből. A tagokat démosz szinten delegálták sorsolással, minden démosz jogosult volt bizonyos számú helyre a népességétől függően. Ebben az időben csak az első három vagyoni osztályból (ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek) lehetett tagokat kiválasztani, a negyediket a thészeket kizárták ebből. 30 éves alsó korhatárt is megszabott Kleiszthenész. Ez utóbbi szabályt hivatalosan sohasem változtatták meg, de gyakorlatilag az i. e. 5. század közepétől figyelmen kívül hagyták.

A bulé tagjai egy évig szolgáltak és életükben legfeljebb kétszer lehetett őket kijelölni. A bulé vezetője az 50 prütanisz volt, akiket az év egytizedéig egy phülé küldöttei adtak. A prütaneia ezen ciklusa kötött sorrendben haladt végid az összes phülén. A prütaniszok vezetőjét, az episztatészt naponta sorsolták az 50 tag közül. A bulé minden nap összegyűlt az Agorán levő buleutérion épületében, kivéve az ünnepnapokat és rossz ómenű napokat. Az üléseken az episztatész elnökölt.

A népgyűlés napirendjét, a beterjesztendő törvényjavasalatokat a bulé előzetesen megvitatta, és úgy nyújtotta be a népgyűlés elé.

A demokrácia idején a késői 5. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ephialtész és Periklész reformjai után az i. e. 5. század közepén a bulé átvette az areioszpagosz legtöbb adminisztratív funkcióját, aminek csak az emberölési ügyek feletti bíráskodás hagyományos joga maradt. A bulé felügyelte az állam pénzügyeit, a flottát, a lovasságot, a vallási ügyeket, építkezéseket, szállítási ügyeket, és gondját viselte a mozgássérülteknek és árváknak. Sok bizottságot megtöltöttek a tagjai, amik az adminisztratív ügyek legapróbb részleteit is áttekintették. Lefolytatták a tisztségviselők hivatalbalépésük előtti és leköszönésük utáni vizsgálatát, hogy abecsületes könyvelést és az államhoz való hűséget biztosítsák. Néhány esetben lemondatási eljárást is folytattak a rossz vezetéssel vagy hanygasággal vádolt főhivatalnokok esetén.

Valamikor az i. e. 5. században bevezették a bulé tagjainak fizetését (buleutikon), valószínűleg azért, hogy bátorítsák a szegényebbeket is részvételre, akik egyébként vonakodtak jelentkezni. A bulét a demokratikus alkotmány sarkkövének tekintették, ami terepet szolgáltatott a napi politikai aktivitásnak és egybefogta a kormányzat sok adminisztratív funkcióját. A tagok rotációja miatt úgy tartották, hogy az mentes bármely frakció dominanciájától, bár van rá bizonyíték, hogy a gazdagabbak többet szolgáltak, mint a szegények, ami a sok időráfordítással magyarázható, amit a szegények létfenntartásuk miatt nem engedhettek meg maguknak.

Bulé más görög városokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spárta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spártában a buléhoz hasonló funkciókat a gerúszia, az öregek tanácsa látott el. A gerúszia tagjai 60 éven felüliek voltak, a vezető családokból jöttek és élethossziglan szolgáltak. 28 tagja mellett az ülésein a két király is részt vett, akármilyen életkorúak is voltak. A gerúszia tanácsadó szerepe mellett nagyobb bűnügyekben bíráskodott, felügyelte a törvényeket és szokásokat és talán a külügyekben is játszott valamilyen szerepet.

Korinthosz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korinthoszban 80 tagú bulé működött, amit a 8 probulosz vezetett.

Masszalia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Masszaliában 600 tagú tanács működött.

Khiósz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Khiószon 600 tagú tanács működött.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rhodes, P. 1972. The Athenian Boule. Oxford: Clarendon.
  • Németh György A polisok világa Korona Kiadó, Budapest, 1999, (ISBN 963-9191-11-6)
  • Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Budapest, Osiris, 2005. (ISBN 963-389-799-8)
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap