Budapest címere
Budapest jelenlegi címere megegyezik az egyesített város első címerével.
A címer leírása
A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A címer mind teljes, mind a címerállatok és a Szentkorona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.[1]
A címer elemeinek jelentései
A fehér pólya a Dunát jelképezi. A felső, egytornyú várkastély Pest, az alsó, háromtornyú pedig Buda jelképe. A kapuk kék háttere jelképezi Óbudát. A korona a magyar államiságot jelképezi. A címer tartói közül az oroszlán a Szapolyai János alatti budai, a griff a korábbi pesti címerből jön.
A címer színei így a vörös, sárga (arany), kék, fehér (ezüst) lettek, s ezen színek alapján készült el ugyanekkor a város zászlaja is.
A címer története
A címer tervezésére 1873. április 28-án kérte föl a városegyesítést előkészítő bizottság Friedrich Lajos festőművészt. A címer elemeit a bizottság fogadta el. A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az egyesített három város korábbi címereire történjen utalás az új címeren. Szintén fontos szempont volt, hogy a heraldika követelményeinek megfelelve, a történelmi párhuzamok megtartása mellett egyszerű címer szülessék, mely a magyar államiságot is megjeleníti, minthogy főváros címeréül terveztetett.
A címer 1964-ig volt használatban, bár 1945-től már a korona nélkül használták. 1964 és 1990 között új címer volt érvényben.
Az 1964 és 1990 között használt címer
A Fővárosi Tanács 1964. november 24-én fogadta el a város új címerének használatát. Ez a címer megtartotta a korábbi vörös pajzsot, a fehér pólyát és a két várkastélyt. Az alsó várkastély azonban már csak egykapus lett, és eltűnt mindkét várkastély kapuinak kék háttere. Ugyancsak eltűntek a mellékalakok és a korona. A fehér pólya közepén azonban egy ötágú vörös csillag állt.
Budapest Fővűros Tanácsa 5/1990 (IX. 30.) rendeletében szabályozta a város jelképeit, ekkor az eredeti címert állították vissza.
Források
- ↑ 5/1990. (IX. 30.) Főv. Tan. rendelet, 1. § (1)
- Budapest krónikája: A kezdetektől napjainkig. Szerk. Bart István. Budapest: Corvina. 2007. ISBN 978 963 13 5676 2