Buda polgármesterei

Az alábbi lista Buda szabad királyi város 1687 és 1873 között polgármesteri tisztséget betöltő személyek nevét és a hivatalban töltött idejüket mutatja.

A pozíció története[szerkesztés]

Buda, Pest és a mezővárosi ranggal bíró (és így autonóm önkormányzattal nem rendelkező) Óbuda 1686. szeptember 2-án szabadult fel a másfél évszázados török uralom alól. A felszabadulás után katonai igazgatás érvényesült Beck Menyhért városparancsnok irányítása alatt, aki 1687 szeptemberében kinevezte az első budai polgármestert Prenner Farkas András Lipót császári kapitány személyében. Beck közvetlenül a várost visszafoglaló hadvezérnek, V. Károly lotaringiai hercegnek felelt. A várost ezután a megalakuló budai kamarai adminisztráció igazgatása alá rendelték, a megérkező Werlein István kamarai inspektor megkezdte a város betelepítését a civil lakossággal.

1688-tól már választották a polgármestert a kamarai adminisztráció három jelöltje közül (elsőként Salgary Péter addigi postamestert). Ekkortól vették névjegyzékbe a polgárokat, az 1714-es összeírás szerint az első betelepülők nagy része az osztrák örökös tartományokból és a Német-római Birodalom déli területeiről érkezett. 1703-ban a város visszakapta szabad királyi városi státuszát, amelyet még a középkorban élvezett az oszmán hódoltság előtt. 1705-től már külön választói névjegyzéket írtak, amely a választójog szűkítésével és a budai városi elit kialakulásával járt együtt. Ekkortól már nagyjából függetlenedett a kamarai igazgatástól, de a szerv felügyeleti joga hivatalosan csak 1711-ben szűnt meg.

A polgármester 1696-ig felelős volt Buda pénzügyeiért (ekkor jött létre a kamarási hivatal), 1705 és 1773 között a városi tanács fejeként működött. A polgármester képviselte a várost a legfelsőbb bírói fórumokon és a király előtt, a fontos szerződéskötések is a jogosítványai közé tartoztak. II. József reformjai Budán is éreztették hatásukat. 1783-ban Klinglmayer József halálával a polgármesteri szék megüresedett, ám tisztújításra egy, a városi tanács elleni feljelentés nyomán mégsem került sor. Az 1785-ös jozefinista közigazgatási átalakítás így a város életére is hatással volt. A szabad királyi városi kiváltságok számottevő mértékben csökkentek, a városi tisztújítás kikerült az önkormányzat jogosítványai közül. 1788-tól a polgármester helyett a városbíró lett Buda első számú vezetője a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén is. A polgármesteri tisztség királyi tisztviselővé degradálódott, akit a kerületi főispán három jelöltjéből személyesen az uralkodó nevezett ki. A hagyományos kétévenkénti rendszeres tisztújítás is megszűnt, a polgármestert (és a városbírót) a kerületi főispán négyéves moratóriumra nevezte ki. Ennek lejárta után mandátumát, amennyiben feladatának megfelelt politikai és szakmai értelemben, élethossziglani tartamra erősítette meg. 1789. november 23-án választották meg ennek szellemében Szlatiny Ferencet. 1790-ben II. József halálos ágyán, sok más rendelkezéssel egyetemben, a közigazgatási rendeletet is semmisnek nyilvánította.

Lista[szerkesztés]

Prenner Farkas András Lipót (1687–1688)
Küchl Miklós (1688)
Salgary Péter (1688–1692)
Bösinger Ferenc Ignác (1692–1694)
Unger János György (1694–1695)
Bösinger Ferenc Ignác (másodszor; 1695–1698)
Sauttermeister Frigyes (1698–1701)
Bösinger Ferenc Ignác (harmadszor; 1701–1702)
Sauttermeister Frigyes (másodszor; 1702)
Bösinger Ferenc Ignác (negyedszer; 1703–1706)
Sauttermeister Frigyes (harmadszor; 1706–1710)
Baitz János Kristóf (1710–1712)
Zaunack János (1712–1723)
Sauttermeister Frigyes (negyedszer; 1723–1727)
Vánosy Ferenc Kristóf (1727–1730)
Dillmann János Sebestyén (1730–1737)
Perger János Benedek (1737–1739)
Schultz Lőrinc (1739–1741)
Sauttermeister Manó (1741–1751)
Cetto Antal Jakab (1751–1754)
Sauttermeister Manó (másodszor; 1754–1768)
Klinglmayer József (1768–1783)
Szlatiny Ferenc (1789–1790)
Margalits János Bertalan (1790–1795)
Laszlovszky József (1795–1800)
Balásy Ferenc Xavér (1800–1828)
Oeffner Ferenc (1828–1848)
Walheim János (1848–1854)
Plettik Lipót (1854–1856)
Kalina Ferenc (1856–?)
Feley Ede (1861)
Paulovits László (1861–1867)
Házmán Ferenc (1867–1873)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Gárdonyi Albert: Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. Századok (1916) 477–502.
Kosáry Domokos (szerk.): Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig (III. kötet, 1975).
Nagy István: II. József reformjai Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából, 15. (1963) 363–402.
Tuza Csilla: Buda polgármesterei 1686–1783. Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. sz. 23–38.