Bucsánszki Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsánszki Csaba
Bucsánszki Csaba-1.jpg
Született 1964. április 16. (53 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Szloboda Éva
Gyermekei Bucsánszki Linda (1992)
Foglalkozása sportoló, tornász, sportaerobic, vállalkozó
Aranyérmes az edzőkkel. Bucsánszki Csaba, Bucsánszki Linda, Szloboda Éva.
Ulm 2008. Szloboda Éva, Bucsánszki Linda, Bucsánszki Csaba.

Bucsánszki Csaba (Budapest, 1964. április 16. – ) magyar villamosmérnök, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola óraadó tanára, ifjúsági, majd felnőtt válogatott szertornász, Magyar Tornaszövetség Elnökségének, és Fegyelmi Bizottságának tagja, sportaerobik-edző, kisebbségi önkormányzati képviselő, feltaláló. A Pest Megyei Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Kulturális Bizottság tagja.

Iskolái[szerkesztés]

A Csata utcai sporttagozatos általános iskola után, a Berzsenyi Dániel gimnázium matematika tagozatos osztályába járt. Villamosmérnöki diplomát szerzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán. Évfolyamelsőként végez.

A kutató - tanító[szerkesztés]

Már a főiskolás évei alatt dolgozik. A Budapesti Honvéd Sportegyesület speciális tudományos csoportjában, ahol azon munkálkodnak, hogy az élsportolók minél eredményesebben tudjanak szerepelni. Azon kívül, hogy általános fejlesztő mérnöke volt a tizenötfős csapatnak, rá várt annak a megvalósítása szoftverben, mérőberendezésben, amit az orvosok, edzők elméletben kitaláltak. Gyakorlatilag Magyarországot olyan szinten képviselte ez a kutatócsoport, hogy a Testnevelési Egyetem őket kérte fel két laboratóriumának vezetésére. Laboratóriumvezető. Ennek a labornak volt a feladata az is, hogy a sérülésükkel küszködő sportolók rehabilitációjában segítsen.[1] Bucsánszki Csaba közben tanít ott, ahol őt is tanították, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán.

A tévé vezető[szerkesztés]

Lehetőség adódótt rá, hogy szerepet vállaljon Piliscsaba Önkormányzata által működtetett helyi tévécsatornánál. 1996-tól a PTV vezetője, de a hivatal rendszergazda feladatát is ő látja el. Mivel a médiatörvény kimondta, hogy önkormányzat tulajdonában nem lehet média, akkor a tévé üzemeltetése átkerült a településfenntartást és közmunkákat ellátó Közcél Kht.-ba. Jó pozícióban volt a Közcél Kht, az önkormányzattól kapott pénz mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán a televíziózás tanításából származó bevételből meg tudták finanszírozni a műsorgyártást. Fesztiváldíjas filmeket készítettek. Az egyetem vezetőségének és oktatási rendszerének megváltozásával, a mindkét fél részére gyümölcsöző kapcsolat hat év után véget ért. A kereskedelmi televizónál dolgozók között azonban ma is nagy számban vannak olyanok, akik tudásuk alapját itt szerezték. 2001 év végén az önkormányzat megszüntette a Közcél Kht.-t.

Fontos eseményeket dokumentál, mint például legutóbb a piliscsabai Nagytemplomban tartott nunciusi szlovák nagymisét. Kucsera Gyulával ketten szervezték ezt a jelentős eseményt, aminek sikeréhez jelentősen hozzájárult a szlovák kisebbségi önkormányzat is. Több, mint négyszáz vendég volt jelen, egyházi és világi meghívottak, a környék szlováklakta területeiről is érkeztek sokan a meghívott vendégeken kívül is. A Nagy Lapási fúvószenekar szabadtéri zenével fogadta a bevonuló nunciust és az eseményre érkezőket. A kisebbségi léttudatra ható felemelő élmény volt. Sajnos a szlovák nagykövet betegsége miatt nem tudott jelen lenni, de üzenetében kiemelten hangsúlyozta, hogy Piliscsaba az egyetlen magyarországi település, ahol az 1870-es évektől folyamatosan tartanak szlovák nyelvű szentmisét.

A sportember[szerkesztés]

  • Már a gimnáziumban kiteljesedik sportpályafutása, válogatott szertornászként több világversenyen képviseli Magyarországot, bajnoki helyezések, érmek jelzik sportpályafutása állomásait.
  • Magyar Tornaszövetség Elnökségének tagja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Például az olimpiai helyezett cselgáncsozó Hajtós Bertalan térdét sikerült úgy rendbe tenni, hogy az olimpia előtt három hónappal térdszalag műtéten átesett sportoló nemcsak el tudott indulni a nagy versenyen, hanem 2. helyezést is sikerült elérnie. Szakmai tudásuknak köszönhető az is, hogy a magyar kosárlabda válogatott húsz év után kijuthatott az Európa-bajnokságra.

Források[szerkesztés]