Bordói tücsök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bordói tücsök
Bordói tücsök lárvája
Bordói tücsök lárvája
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Valódi tücskök (Gryllidae)
Nem: Eumodicogryllus
Tudományos név
Eumodicogryllus bordigalensis
(Latreille, 1804)
Szinonimák

Modicogryllus bordigalensis
Tartarogryllus burdigalensis

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bordói tücsök témájú kategóriát.

A bordói tücsök (Eumodicogryllus bordigalensis) a valódi tücskök családjába tartozó, Eurázsiában honos tücsökfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A bordói tücsök testhossza a hím esetében 11-14 mm, a nőstény 11-15 mm, ehhez járul még a 6-8 mm-es tojócső. Alapszíne okkersárgás vagy barnás, sötétebb márványos rajzolattal, foltokkal (a rajzolat néha nagyon kiterjedt és az állat szinte feketének tűnik). A fej általában sötét színű, a szemek között egy vékony világos csík húzódik, a tarkón pedig 2-4 világos hosszanti csík található. Szárnyai túlhaladják a potroh háromnegyedét, de nem érik el a végét. A tojócső egyenes és nagyon vékony.

Alkonyat után, éjjel énekel. Ciripelése dallamos, másodpercenként 2-4 pirregéssel, változatosabb a mezei tücsökénél.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A házi tücsök valamivel nagyobb nála.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől egészen Mongóliáig) és Észak-Afrikában honos. Európában inkább a mediterrán térségben gyakori, északra kb. Párizs magasságáig hatol. Magyarországon elterjedt (inkább az Alföldön), de nem gyakori.

Életmódja[szerkesztés]

Száraz és meleg élőhelyek, sziki gyepek, sziklagyepek, ritkás vegetációjú rétek, felhagyott kőbányák, kiszáradt iszapfelületek lakója. Éjjel aktív, napközben repedésekben, kövek alatt rejtőzködik. Még éjjel, a ciripelő tücsköket sem könnyű megtalálni.

Kifejlett példányaival májustól szeptemberig találkozhatunk. Lárvaállapotban telel át. Összesen nyolc vedlés után a kifejlett imágó hosszú szárnyakkal rendelkezik és jól repül, egyszerre akár 5-10 méteres távolságra is. Vándorlási fázisát követően hátsó szárnyait leveti és röpképtelenné válik.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]