Mezei tücsök
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nőivarú lárva egyed
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Gryllus campestris Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei tücsök témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei tücsök témájú médiaállományokat és Mezei tücsök témájú kategóriát. |
A mezei tücsök (Gryllus campestris) a rovarok (Insecta) osztályának egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe, ezen belül a valódi tücskök (Gryllidae) családjába tartozó faj.
2016-ban Magyarországon az „Év rovara”.
Előfordulása[szerkesztés]
A mezei tücsök Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él. Magyarországon is gyakori. Napsütötte legelők, rétek, füves domboldalak, vasúti töltések és más száraz élőhelyek gyakori lakója.
Megjelenése[szerkesztés]
A mezei tücsök hossza 20–26 milliméter. Szájszerve rágókból áll; ásásra és táplálkozásra alkalmasak. Szárnyai repülésre alkalmatlanok; a hátsó szárnyak kicsik. A rovart zömök, fényes fekete testéről és jókora, sisakszerű fejéről lehet könnyen felismerni. Csápjai hosszúak és vékonyak. Jellemző még a hátulsó comb alsó felének piros színe. A hátsó lábak erősen megnagyobbodtak, izomzatuk erős, hogy ásáskor és ugráskor támasztékul szolgáljanak. E rovarnál a hallószerv nem a fején van, hanem az elülső lábszáron. A tücsök behajlítja lábát, hogy egy hangforrással összehangolja és megállapítsa, honnan jön a hang. A tücskök a ciripelő hangot (tudományos nevén striduláció) szárnyaik összedörzsölésével képzik. Az úgynevezett ciripelő erek, amik kb. úgy néznek ki, mint egy fésű, a szárnyon találhatók, és ezek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot. Az egyik szárny tetejét dörzsölik a másik szárny aljához.
Életmódja[szerkesztés]
A hím közismert hangos énekét májustól hallatja, többnyire a maga vájta földi lyuk előtt. Elülső szárnyainak összedörzsölésével ciripel. Éneküket általában június végéig halljuk, de akár még augusztusban is hallhatóak. A mezei tücsök főként éjszaka aktív, növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is fogyaszt. Kifejlett rovarként 3-4 hónapig, többnyire magányosan él.
Szaporodása[szerkesztés]
A hímek ciripelésükkel csalogatják párzásra a nőstényeket. Miután az állatok lárva alakban telelnek át, már kora nyári időszakban ivarérettek. A párzási időszak Közép-Európában májustól júliusig tart. A nőstények petéiket egyenként a talajba rakják. Akár 200 pete is lehet. A petéből való kifejlődéshez 3-4 hét kell, hogy elteljen. A lárva nyár elején kel ki, növényekkel táplálkozik, és a tél beállta előtt 7-8-szor, tavasszal pedig (mielőtt eléri a felnőtt stádiumot) még kétszer vedlik.
Források[szerkesztés]
- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Év rovara 2016-ban Mosthallottam.hu, 2016.február 22.
|
